Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Vannak országok, ahová bármennyire is szeretnénk eljutni például azért, mert páratlan természeti kincseik vannak, vagy érdekes a kultúrájuk, az utazás meglehetősen kockázatos, sőt, kifejezetten veszélyes.
A Daily Mail összeállított egy interaktív térképet arról, mik azok az országok, ahová például fegyveres fenyegetettség, háborúk, politikai vagy társadalmi erőszak, bűnözés, vagy egészségügyi fenyegetettség miatt nem érdemes elutazni.
2024-ben a legveszélyesebb országoknak Líbiát, Dél-Szudánt, Szíriát, Iránt, és sajnos a szomszédos Ukrajnát ítélték, a Közép- és Dél-Amerikai régióban pedig Venezuelát, Hondurast és Haitit. De kibontakozó vagy egyre fokozódó konfliktusok miatt az SOS zónába került Gáza, Libanon, Oroszország és Afrika Száhel-régiója is, ami a világ egyik legszegényebb térsége, és ahol a terrorizmus egyre súlyosabb problémát jelent.
Egészségügy tekintetében a legveszélyesebb területek kifejezetten az afrikai országok; Nigéria, Szudán, Szomália, Sierra Leone és a Közép-afrikai Köztársaság, de számos közel-keleti ország, például Jemen, Irak és Szíria is bekerült a listába, illetve egy ázsiai ország, Észak-Korea is.
Vannak országok továbbá, ahol a klímaváltozás is veszélyes lehet. Nigériában, Kongóban és Szíriában például a hőség miatt "nagyon magas" a klímaváltozás okozta kockázat, ami nem csupán a testünkre, de a mentális egészégünkre is hatással lehet. Európai országokat egyelőre nem soroltak ebbe a kategóriába, ugyanakkor a szélsőséges hőség hatásait egyre gyakrabban tapasztaljuk meg itt is. Kiváltképp Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban és egyéb mediterrán területeken.
A legveszélyesebb területek mellett a térképeken azt is meg lehet nézni, hogy mik azok az országok és régiók, amik a legbiztonságosabbak. Ide tartozik például Norvégia, Finnország, Izland, Grönland és Svájc.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.