Vannak országok, ahová bármennyire is szeretnénk eljutni például azért, mert páratlan természeti kincseik vannak, vagy érdekes a kultúrájuk, az utazás meglehetősen kockázatos, sőt, kifejezetten veszélyes.
A Daily Mail összeállított egy interaktív térképet arról, mik azok az országok, ahová például fegyveres fenyegetettség, háborúk, politikai vagy társadalmi erőszak, bűnözés, vagy egészségügyi fenyegetettség miatt nem érdemes elutazni.
2024-ben a legveszélyesebb országoknak Líbiát, Dél-Szudánt, Szíriát, Iránt, és sajnos a szomszédos Ukrajnát ítélték, a Közép- és Dél-Amerikai régióban pedig Venezuelát, Hondurast és Haitit. De kibontakozó vagy egyre fokozódó konfliktusok miatt az SOS zónába került Gáza, Libanon, Oroszország és Afrika Száhel-régiója is, ami a világ egyik legszegényebb térsége, és ahol a terrorizmus egyre súlyosabb problémát jelent.
Egészségügy tekintetében a legveszélyesebb területek kifejezetten az afrikai országok; Nigéria, Szudán, Szomália, Sierra Leone és a Közép-afrikai Köztársaság, de számos közel-keleti ország, például Jemen, Irak és Szíria is bekerült a listába, illetve egy ázsiai ország, Észak-Korea is.
Vannak országok továbbá, ahol a klímaváltozás is veszélyes lehet. Nigériában, Kongóban és Szíriában például a hőség miatt "nagyon magas" a klímaváltozás okozta kockázat, ami nem csupán a testünkre, de a mentális egészégünkre is hatással lehet. Európai országokat egyelőre nem soroltak ebbe a kategóriába, ugyanakkor a szélsőséges hőség hatásait egyre gyakrabban tapasztaljuk meg itt is. Kiváltképp Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban és egyéb mediterrán területeken.
A legveszélyesebb területek mellett a térképeken azt is meg lehet nézni, hogy mik azok az országok és régiók, amik a legbiztonságosabbak. Ide tartozik például Norvégia, Finnország, Izland, Grönland és Svájc.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
