Vannak országok, ahová bármennyire is szeretnénk eljutni például azért, mert páratlan természeti kincseik vannak, vagy érdekes a kultúrájuk, az utazás meglehetősen kockázatos, sőt, kifejezetten veszélyes.
A Daily Mail összeállított egy interaktív térképet arról, mik azok az országok, ahová például fegyveres fenyegetettség, háborúk, politikai vagy társadalmi erőszak, bűnözés, vagy egészségügyi fenyegetettség miatt nem érdemes elutazni.
2024-ben a legveszélyesebb országoknak Líbiát, Dél-Szudánt, Szíriát, Iránt, és sajnos a szomszédos Ukrajnát ítélték, a Közép- és Dél-Amerikai régióban pedig Venezuelát, Hondurast és Haitit. De kibontakozó vagy egyre fokozódó konfliktusok miatt az SOS zónába került Gáza, Libanon, Oroszország és Afrika Száhel-régiója is, ami a világ egyik legszegényebb térsége, és ahol a terrorizmus egyre súlyosabb problémát jelent.
Egészségügy tekintetében a legveszélyesebb területek kifejezetten az afrikai országok; Nigéria, Szudán, Szomália, Sierra Leone és a Közép-afrikai Köztársaság, de számos közel-keleti ország, például Jemen, Irak és Szíria is bekerült a listába, illetve egy ázsiai ország, Észak-Korea is.
Vannak országok továbbá, ahol a klímaváltozás is veszélyes lehet. Nigériában, Kongóban és Szíriában például a hőség miatt "nagyon magas" a klímaváltozás okozta kockázat, ami nem csupán a testünkre, de a mentális egészégünkre is hatással lehet. Európai országokat egyelőre nem soroltak ebbe a kategóriába, ugyanakkor a szélsőséges hőség hatásait egyre gyakrabban tapasztaljuk meg itt is. Kiváltképp Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban és egyéb mediterrán területeken.
A legveszélyesebb területek mellett a térképeken azt is meg lehet nézni, hogy mik azok az országok és régiók, amik a legbiztonságosabbak. Ide tartozik például Norvégia, Finnország, Izland, Grönland és Svájc.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
