Vannak országok, ahová bármennyire is szeretnénk eljutni például azért, mert páratlan természeti kincseik vannak, vagy érdekes a kultúrájuk, az utazás meglehetősen kockázatos, sőt, kifejezetten veszélyes.
A Daily Mail összeállított egy interaktív térképet arról, mik azok az országok, ahová például fegyveres fenyegetettség, háborúk, politikai vagy társadalmi erőszak, bűnözés, vagy egészségügyi fenyegetettség miatt nem érdemes elutazni.
2024-ben a legveszélyesebb országoknak Líbiát, Dél-Szudánt, Szíriát, Iránt, és sajnos a szomszédos Ukrajnát ítélték, a Közép- és Dél-Amerikai régióban pedig Venezuelát, Hondurast és Haitit. De kibontakozó vagy egyre fokozódó konfliktusok miatt az SOS zónába került Gáza, Libanon, Oroszország és Afrika Száhel-régiója is, ami a világ egyik legszegényebb térsége, és ahol a terrorizmus egyre súlyosabb problémát jelent.
Egészségügy tekintetében a legveszélyesebb területek kifejezetten az afrikai országok; Nigéria, Szudán, Szomália, Sierra Leone és a Közép-afrikai Köztársaság, de számos közel-keleti ország, például Jemen, Irak és Szíria is bekerült a listába, illetve egy ázsiai ország, Észak-Korea is.
Vannak országok továbbá, ahol a klímaváltozás is veszélyes lehet. Nigériában, Kongóban és Szíriában például a hőség miatt "nagyon magas" a klímaváltozás okozta kockázat, ami nem csupán a testünkre, de a mentális egészégünkre is hatással lehet. Európai országokat egyelőre nem soroltak ebbe a kategóriába, ugyanakkor a szélsőséges hőség hatásait egyre gyakrabban tapasztaljuk meg itt is. Kiváltképp Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban és egyéb mediterrán területeken.
A legveszélyesebb területek mellett a térképeken azt is meg lehet nézni, hogy mik azok az országok és régiók, amik a legbiztonságosabbak. Ide tartozik például Norvégia, Finnország, Izland, Grönland és Svájc.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
