Ezekben az európai városokban él a legtöbb diplomás - Budapest a 8. helyet szerezte meg

Bár az egész országot nézve Magyarország nem remekel a diplomások arányában, a fővárosban szerencsére nem ilyen rossz a helyzet. Mutatjuk, hol él a legtöbb diplomás Európában.

  • Székács Linda

Hiába a kiváló oktatási rendszer vagy a világ legjobb egyetemei, nem Finnországban vagy az Egyesült Királyság városaiban él a legtöbb diplomás - írja az Erudera az Eurostat adataira hivatkozva.

A felmérésben olyan városokban vizsgálták az alapszakos diplomával rendelkezők arányát, amiknek a lakosságszáma 800 ezer és 3 millió fő közötti.

Az első helyet Litvánia fővárosa, Vilnius szerezte meg. Itt a 25-64 év közötti lakosok mintegy 62,1 százaléka szerzett legalább alapszakos (BA) diplomát a 2022-es évben. A diplomások aránya pedig a teljes lakosságra nézve körülbelül 30 százalék volt ebben az évben, ami azt jelenti, hogy 45 OECD ország közül a diplomások arányát tekintve Litvánia áll a harmadik helyen.

A litván fővárost a belga Walloon Brabant követi, ahol a 25-64 év közöttiek 60,7 százaléka rendelkezik legalább alapszakos egyetemi diplomával. A harmadik helyre pedig a svéd főváros, Stockholm került , ahol a 25-64 év közötti lakosság 57,5 százaléka szerzett diplomát 2022-ben.

A lista ezt követően az alábbi városokkal folytatódik:

  • Varsó (Lengyelország) - 57 százalék
  • Írország keleti- és középső régiói (Longford, Laois, Offaly, Westmeath) - 57 százalék
  • Pais Vasco (Spanyolország) - 56,4 százalék
  • Utrecht (Hollandia) - 56,1 százalék
  • Budapest - 55,9 százalék
  • Zürich (Svájc) - 55,5 százalék
  • Ile de France (Franciaország) - 55 százalék

A lap Budapesttel kapcsolatban hozzáteszi: a jelentések szerint az egész országot nézve 2022-ben Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb a diplomások aránya (mindössze 32,9 százalék, szemben a 41,2 százalékos európai átlaggal). A fővárosunk azonban még így is számos európai várost megelőz, köztük a svájci Zürichet is.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.