OECD-kutatás: a magyarok lexikális pénzügyi tudása kiemelkedő, de a gyakorlatban ebből nem sok minden látszik

Az OECD kutatásából kiderült, hogy Magyarország a pénzügyi ismeretek tekintetében kiemelkedik a nemzetközi mezőnyből, ezzel szemben a pénzügyi magatartás terén az utolsók között szerepel.

A Pénziránytű Alapítvány közreműködésével negyedszer vett részt Magyarország a felnőtt, 18-79 éves lakosság pénzügyi tudatosságának nemzetközi összehasonlító OECD-kutatásban, amelybe 39 országot vontak be - írja az MTI.

A pénzügyi műveltséget az alábbiak szerint vizsgálták:

  • pénzügyi ismeretek
  • pénzügyi magatartás
  • pénzügyi attitűd

Az OECD- felmérés szerint a pénzügyi műveltségen valamennyi vizsgált országban javítani kell. Magyarország a maximális 100 pontból összesen 58-at ért el, amellyel az erős középmezőnyben végzett. 39 ország közül a 23. helyet szerezte meg.

Ez az eredmény annak tükrében érdekes, hogy a magyarok pénzügyi ismeretek, pénzügyi tudás kategóriában a 4. helyen végzett, és csak Hong Kong, Németország és Észtország eredményei voltak jobbak. Ez azt jelenti, hogy a magyarok tisztában vannak olyan pénzügyi alapfogalmakkal, mint a kamatos kamat vagy az infláció.

 

Ehhez képest pénzügyi magatartás kategóriában Magyarország a nemzetközi mezőny utolsó negyedébe került. Pénzügyi attitűd tekintetében az átlagnál egy kicsivel jobban teljesítettek a magyarok, és a 17. helyet szerezték meg.

 

A magyar eredményekből kiderült, hogy:

  • az életkor előrehaladtával egyre felelősebben bánnak az emberek a pénzzel
  • a nők takarékosabbak, mint a férfiak
  • a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők nagyobb eséllyel tesznek félre.

Az alapítvány szerint a kutatás Magyarország esetében visszaigazolta, hogy a hosszútávú és jól felépített pénzügyi oktatási és ismeretterjesztési tananyagok és programok kimutatható és mérhető pozitív eredménnyel járnak. Azonban a bíztató trendek mellett a pénzügyi kultúra fejlesztése terén sok teendő van még. A meglévő tudás gyakorlati alkalmazása, valamint a pénzügyi döntéseket befolyásoló egyéb tényezők (motivációk, tervszerűség, körültekintés) a leginkább fejlesztendő területek.

 

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.