OECD-kutatás: a magyarok lexikális pénzügyi tudása kiemelkedő, de a gyakorlatban ebből nem sok minden látszik

Az OECD kutatásából kiderült, hogy Magyarország a pénzügyi ismeretek tekintetében kiemelkedik a nemzetközi mezőnyből, ezzel szemben a pénzügyi magatartás terén az utolsók között szerepel.

A Pénziránytű Alapítvány közreműködésével negyedszer vett részt Magyarország a felnőtt, 18-79 éves lakosság pénzügyi tudatosságának nemzetközi összehasonlító OECD-kutatásban, amelybe 39 országot vontak be - írja az MTI.

A pénzügyi műveltséget az alábbiak szerint vizsgálták:

  • pénzügyi ismeretek
  • pénzügyi magatartás
  • pénzügyi attitűd

Az OECD- felmérés szerint a pénzügyi műveltségen valamennyi vizsgált országban javítani kell. Magyarország a maximális 100 pontból összesen 58-at ért el, amellyel az erős középmezőnyben végzett. 39 ország közül a 23. helyet szerezte meg.

Ez az eredmény annak tükrében érdekes, hogy a magyarok pénzügyi ismeretek, pénzügyi tudás kategóriában a 4. helyen végzett, és csak Hong Kong, Németország és Észtország eredményei voltak jobbak. Ez azt jelenti, hogy a magyarok tisztában vannak olyan pénzügyi alapfogalmakkal, mint a kamatos kamat vagy az infláció.

 

Ehhez képest pénzügyi magatartás kategóriában Magyarország a nemzetközi mezőny utolsó negyedébe került. Pénzügyi attitűd tekintetében az átlagnál egy kicsivel jobban teljesítettek a magyarok, és a 17. helyet szerezték meg.

 

A magyar eredményekből kiderült, hogy:

  • az életkor előrehaladtával egyre felelősebben bánnak az emberek a pénzzel
  • a nők takarékosabbak, mint a férfiak
  • a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők nagyobb eséllyel tesznek félre.

Az alapítvány szerint a kutatás Magyarország esetében visszaigazolta, hogy a hosszútávú és jól felépített pénzügyi oktatási és ismeretterjesztési tananyagok és programok kimutatható és mérhető pozitív eredménnyel járnak. Azonban a bíztató trendek mellett a pénzügyi kultúra fejlesztése terén sok teendő van még. A meglévő tudás gyakorlati alkalmazása, valamint a pénzügyi döntéseket befolyásoló egyéb tényezők (motivációk, tervszerűség, körültekintés) a leginkább fejlesztendő területek.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.