Az OECD kutatásából kiderült, hogy Magyarország a pénzügyi ismeretek tekintetében kiemelkedik a nemzetközi mezőnyből, ezzel szemben a pénzügyi magatartás terén az utolsók között szerepel.
A pénzügyi műveltséget az alábbiak szerint vizsgálták:
Az OECD- felmérés szerint a pénzügyi műveltségen valamennyi vizsgált országban javítani kell. Magyarország a maximális 100 pontból összesen 58-at ért el, amellyel az erős középmezőnyben végzett. 39 ország közül a 23. helyet szerezte meg.
Ez az eredmény annak tükrében érdekes, hogy a magyarok pénzügyi ismeretek, pénzügyi tudás kategóriában a 4. helyen végzett, és csak Hong Kong, Németország és Észtország eredményei voltak jobbak. Ez azt jelenti, hogy a magyarok tisztában vannak olyan pénzügyi alapfogalmakkal, mint a kamatos kamat vagy az infláció.
Ehhez képest pénzügyi magatartás kategóriában Magyarország a nemzetközi mezőny utolsó negyedébe került. Pénzügyi attitűd tekintetében az átlagnál egy kicsivel jobban teljesítettek a magyarok, és a 17. helyet szerezték meg.
A magyar eredményekből kiderült, hogy:
Az alapítvány szerint a kutatás Magyarország esetében visszaigazolta, hogy a hosszútávú és jól felépített pénzügyi oktatási és ismeretterjesztési tananyagok és programok kimutatható és mérhető pozitív eredménnyel járnak. Azonban a bíztató trendek mellett a pénzügyi kultúra fejlesztése terén sok teendő van még. A meglévő tudás gyakorlati alkalmazása, valamint a pénzügyi döntéseket befolyásoló egyéb tényezők (motivációk, tervszerűség, körültekintés) a leginkább fejlesztendő területek.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
