OECD-kutatás: a magyarok lexikális pénzügyi tudása kiemelkedő, de a gyakorlatban ebből nem sok minden látszik

Az OECD kutatásából kiderült, hogy Magyarország a pénzügyi ismeretek tekintetében kiemelkedik a nemzetközi mezőnyből, ezzel szemben a pénzügyi magatartás terén az utolsók között szerepel.

A Pénziránytű Alapítvány közreműködésével negyedszer vett részt Magyarország a felnőtt, 18-79 éves lakosság pénzügyi tudatosságának nemzetközi összehasonlító OECD-kutatásban, amelybe 39 országot vontak be - írja az MTI.

A pénzügyi műveltséget az alábbiak szerint vizsgálták:

  • pénzügyi ismeretek
  • pénzügyi magatartás
  • pénzügyi attitűd

Az OECD- felmérés szerint a pénzügyi műveltségen valamennyi vizsgált országban javítani kell. Magyarország a maximális 100 pontból összesen 58-at ért el, amellyel az erős középmezőnyben végzett. 39 ország közül a 23. helyet szerezte meg.

Ez az eredmény annak tükrében érdekes, hogy a magyarok pénzügyi ismeretek, pénzügyi tudás kategóriában a 4. helyen végzett, és csak Hong Kong, Németország és Észtország eredményei voltak jobbak. Ez azt jelenti, hogy a magyarok tisztában vannak olyan pénzügyi alapfogalmakkal, mint a kamatos kamat vagy az infláció.

 

Ehhez képest pénzügyi magatartás kategóriában Magyarország a nemzetközi mezőny utolsó negyedébe került. Pénzügyi attitűd tekintetében az átlagnál egy kicsivel jobban teljesítettek a magyarok, és a 17. helyet szerezték meg.

 

A magyar eredményekből kiderült, hogy:

  • az életkor előrehaladtával egyre felelősebben bánnak az emberek a pénzzel
  • a nők takarékosabbak, mint a férfiak
  • a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők nagyobb eséllyel tesznek félre.

Az alapítvány szerint a kutatás Magyarország esetében visszaigazolta, hogy a hosszútávú és jól felépített pénzügyi oktatási és ismeretterjesztési tananyagok és programok kimutatható és mérhető pozitív eredménnyel járnak. Azonban a bíztató trendek mellett a pénzügyi kultúra fejlesztése terén sok teendő van még. A meglévő tudás gyakorlati alkalmazása, valamint a pénzügyi döntéseket befolyásoló egyéb tényezők (motivációk, tervszerűség, körültekintés) a leginkább fejlesztendő területek.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.