OECD-kutatás: a magyarok lexikális pénzügyi tudása kiemelkedő, de a gyakorlatban ebből nem sok minden látszik

Az OECD kutatásából kiderült, hogy Magyarország a pénzügyi ismeretek tekintetében kiemelkedik a nemzetközi mezőnyből, ezzel szemben a pénzügyi magatartás terén az utolsók között szerepel.

A Pénziránytű Alapítvány közreműködésével negyedszer vett részt Magyarország a felnőtt, 18-79 éves lakosság pénzügyi tudatosságának nemzetközi összehasonlító OECD-kutatásban, amelybe 39 országot vontak be - írja az MTI.

A pénzügyi műveltséget az alábbiak szerint vizsgálták:

  • pénzügyi ismeretek
  • pénzügyi magatartás
  • pénzügyi attitűd

Az OECD- felmérés szerint a pénzügyi műveltségen valamennyi vizsgált országban javítani kell. Magyarország a maximális 100 pontból összesen 58-at ért el, amellyel az erős középmezőnyben végzett. 39 ország közül a 23. helyet szerezte meg.

Ez az eredmény annak tükrében érdekes, hogy a magyarok pénzügyi ismeretek, pénzügyi tudás kategóriában a 4. helyen végzett, és csak Hong Kong, Németország és Észtország eredményei voltak jobbak. Ez azt jelenti, hogy a magyarok tisztában vannak olyan pénzügyi alapfogalmakkal, mint a kamatos kamat vagy az infláció.

 

Ehhez képest pénzügyi magatartás kategóriában Magyarország a nemzetközi mezőny utolsó negyedébe került. Pénzügyi attitűd tekintetében az átlagnál egy kicsivel jobban teljesítettek a magyarok, és a 17. helyet szerezték meg.

 

A magyar eredményekből kiderült, hogy:

  • az életkor előrehaladtával egyre felelősebben bánnak az emberek a pénzzel
  • a nők takarékosabbak, mint a férfiak
  • a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők nagyobb eséllyel tesznek félre.

Az alapítvány szerint a kutatás Magyarország esetében visszaigazolta, hogy a hosszútávú és jól felépített pénzügyi oktatási és ismeretterjesztési tananyagok és programok kimutatható és mérhető pozitív eredménnyel járnak. Azonban a bíztató trendek mellett a pénzügyi kultúra fejlesztése terén sok teendő van még. A meglévő tudás gyakorlati alkalmazása, valamint a pénzügyi döntéseket befolyásoló egyéb tényezők (motivációk, tervszerűség, körültekintés) a leginkább fejlesztendő területek.

 

Hozzászólások

A pedagógia nagy tabuja: miért nem szólhatnak bele a gyerekek abba, amit tanulnak?

Amikor az oktatás megújításáról, tantervi reformokról vagy az iskolák modernizációjáról folyik a vita, a felnőttek – politikusok, szakértők, pedagógusok és szülők – végeláthatatlan csatákat vívnak egymással. Összecsapnak a kötelező tananyag mennyiségén, a tantárgyak struktúráján, az óraszámokon és a méréseken. Egyetlen kérdést azonban szinte sehol a világon nem tesznek fel: Miért nem szólhatnak bele maguk a tanulók szervezetten, elfogadott módon és érdemben abba, hogy mit és hogyan tanuljanak? Vélemény.

@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu