Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az Egyesült Államok legnagyobb tekintélyű tudományos társasága májusban 120 új tagot választott. Köztük van Szalay Sándor Széchenyi-díjas magyar fizikus, az MTA levelező tagja is.
Magyar akadémikust választott tagjának a National Academy of Sciences - tudatta lapunkkal a Magyar Tudományos Akadémia.
A korábban az ELTE Atomfizikai Tanszékén tanító, az asztrofizika területén elért sikerei miatt Széchenyi-díjat nyert fizikus, Szalay Sándor 1996 óta tevékenykedik az Amerikai Egyesült Államokban, aminek a legnagyobb tekintélyű tudományos társasága, az 1863 óta létező, tudományos és mérnöki kutatásokkal foglalkozó National Academy of Science májusban a tagjává választotta.
Szalay Sándor a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem (JHU) Bloomberg Distinguished professzora, aki egyidejűleg tanára az egyetem Fizika és Csillagászati Tanszékének, illetve Számítógép-tudományi Tanszékének. A JHU 2008-ban az ő kezdeményezésére hozta létre az Adatintenzív Mérnöki és Természettudományi Intézetét (Institute of Data Intensive Engineering and Science, IDIES), amelynek jelenleg is igazgatója
- írják a közleményben, hozzátéve azt is, hogy az Amerikában élő fizikus továbbra is ápolja a kapcsolatot a hazai munkatársaival és diákjaival, az általa elindított kutatásokkal pedig a hazai kollégái továbbra is foglalkoznak.
Az 1863-ban alapított tudományos társaságnak így ő a harmadik magyar tagja Kondorosi Éva és Lovász László mellett.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.