Magyar fizikust választott tagjának a National Academy of Sciences

Az Egyesült Államok legnagyobb tekintélyű tudományos társasága májusban 120 új tagot választott. Köztük van Szalay Sándor Széchenyi-díjas magyar fizikus, az MTA levelező tagja is.

  • Székács Linda

Magyar akadémikust választott tagjának a National Academy of Sciences - tudatta lapunkkal a Magyar Tudományos Akadémia.

A korábban az ELTE Atomfizikai Tanszékén tanító, az asztrofizika területén elért sikerei miatt Széchenyi-díjat nyert fizikus, Szalay Sándor 1996 óta tevékenykedik az Amerikai Egyesült Államokban, aminek a legnagyobb tekintélyű tudományos társasága, az 1863 óta létező, tudományos és mérnöki kutatásokkal foglalkozó National Academy of Science májusban a tagjává választotta.

Szalay Sándor a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem (JHU) Bloomberg Distinguished professzora, aki egyidejűleg tanára az egyetem Fizika és Csillagászati Tanszékének, illetve Számítógép-tudományi Tanszékének. A JHU 2008-ban az ő kezdeményezésére hozta létre az Adatintenzív Mérnöki és Természettudományi Intézetét (Institute of Data Intensive Engineering and Science, IDIES), amelynek jelenleg is igazgatója

- írják a közleményben, hozzátéve azt is, hogy az Amerikában élő fizikus továbbra is ápolja a kapcsolatot a hazai munkatársaival és diákjaival, az általa elindított kutatásokkal pedig a hazai kollégái továbbra is foglalkoznak.

Az 1863-ban alapított tudományos társaságnak így ő a harmadik magyar tagja Kondorosi Éva és Lovász László mellett.

 

Hozzászólások

Nem LMBTQ-érzékenyítést, hanem kortárs bántalmazás elleni prevenciós órákat tartottak a verőcei iskolában

Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.