Magyar fizikust választott tagjának a National Academy of Sciences

Az Egyesült Államok legnagyobb tekintélyű tudományos társasága májusban 120 új tagot választott. Köztük van Szalay Sándor Széchenyi-díjas magyar fizikus, az MTA levelező tagja is.

  • Székács Linda

Magyar akadémikust választott tagjának a National Academy of Sciences - tudatta lapunkkal a Magyar Tudományos Akadémia.

A korábban az ELTE Atomfizikai Tanszékén tanító, az asztrofizika területén elért sikerei miatt Széchenyi-díjat nyert fizikus, Szalay Sándor 1996 óta tevékenykedik az Amerikai Egyesült Államokban, aminek a legnagyobb tekintélyű tudományos társasága, az 1863 óta létező, tudományos és mérnöki kutatásokkal foglalkozó National Academy of Science májusban a tagjává választotta.

Szalay Sándor a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem (JHU) Bloomberg Distinguished professzora, aki egyidejűleg tanára az egyetem Fizika és Csillagászati Tanszékének, illetve Számítógép-tudományi Tanszékének. A JHU 2008-ban az ő kezdeményezésére hozta létre az Adatintenzív Mérnöki és Természettudományi Intézetét (Institute of Data Intensive Engineering and Science, IDIES), amelynek jelenleg is igazgatója

- írják a közleményben, hozzátéve azt is, hogy az Amerikában élő fizikus továbbra is ápolja a kapcsolatot a hazai munkatársaival és diákjaival, az általa elindított kutatásokkal pedig a hazai kollégái továbbra is foglalkoznak.

Az 1863-ban alapított tudományos társaságnak így ő a harmadik magyar tagja Kondorosi Éva és Lovász László mellett.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.