Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A németországi Regensburgi Egyetem és az amerikai Brown Egyetem idegtudósaiból álló csapata megválaszolhatta a kérdést: mi is teszi a fiatalok agyát oly hatékonnyá.
A hvg.hu szúrta ki azt a friss kutatási eredményt a Current Biology folyóiratban. Ezek alapján a válasz egy agyi anyagon, a gamma-aminovajsavon (GABA) múlhat, aminek szintje tanulás közben és után megnő, így az agyuk még hatékonyabban szívhatja magába az információkat.
A vizsgálatot 55, 8 és 11 év közötti gyereken, valamint 56, 18 és 25 év közötti felnőttön végezték el, három különböző tanulási periódust lefedve: a tanulási feladat előtt, közben és után. Az eredmények arra mutattak rá, hogy a GABA-szint a felnőttek esetében az egész kísérlet során egyenletes volt, míg a gyerekeknél nem: a gyerekeknél a tanulással összefüggésben a GABA gyorsan növekedett, és nem csak közben, hanem a tanulás utáni periódusban is.
A kutatásból az is kiderült, a felnőtteknél két etap között egyórás pihenési időszakra volt szükség ahhoz, hogy stabilizálódjon a vizuális tanulás, a gyerekek már 10 perc után képesek voltak újra tanulni, úgy, hogy közben a korábban tanultakat sem írták felül.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.