A rendelkezés korábban biztosította, hogy a lányok és a fiúk egyenlő arányban tanulhassanak az iskolákban, most viszont lányok százai hullanak ki az irreális elvárások miatt.
Tokió állami iskoláiban az 50-es években szüntették meg a nemek megkülönböztetését. Korábban a lányok alig néhány iskola közül választhattak és csak alacsonyabb színvonalú oktatást kaphattak – kevés idegen nyelvi és természettudományos órán vehettek részt, és gyakran a tananyag „lebutított” verzióját kapták.
A második világháború után bevezetett, és a mai napig érvényes szabály szerint az osztályok pontosan 50 százalékának fiúkból, szintén 50 százalékának pedig lányokból kell állniuk - írja a VICE. Az elején ennek hatására egyre több lány tanulhatott a fiúk mellett. A probléma akkor kezdődött, amikor a lányok elkezdtek jobb eredményeket elérni a teszteken, mint a fiúk. A különbség pedig akkorává nőtte, hogy a tokiói iskoláknak ma már lányokat kell megbuktatni, elutasítani a felvételi vizsgákon ahhoz, hogy fenntartsák a nemek egyenlő arányát.
Az 50-50 százalékos kvóta fenntartását úgy oldják meg a tokiói iskolák, hogy magasabb ponthatárokat állapítanak meg a lányoknak: akik nem tudják megugrani az irreális elvárásokat (az egyik intézménybe például hibátlan vizsgával és egy halom plusz ponttal lehetett csak bekerülni a lányoknak), azoknak be kell érniük az alacsonyabb színvonalú iskolákkal. Az iskolák vezetősége a kritikák ellenére sem hajlik a kvóták felszámolása felé, attól tartanak, hogy fordul a kocka és most a lányok kiváló eredményei veszélyeztetnék a fiúk oktatását.
A keleti országban az iskolázottság nagyban meghatározza a társadalomban betöltött státuszt, de az egyetemi felvételi még midnig a fiúknál népszerűbb. Ezt bizonyítja az is, hogy 2018-ban a Tokiói Egyetemen a hallgatók mindössze 20 százalékát adták a nők – a matematikai és természettudományos szakokon pedig még ennél is kisebb arányban tanultak lányok.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
