Budapest is felkerült a világ legjobb egyetemvárosainak legfrissebb, 2022-es rangsorára, amelyet a brit Quacquarelli Symonds (QS) állított össze. A listán az 58. helyet szerezte meg, a régióból csak Bécs és Prága előzte meg. A fő ok valószínűleg az, hogy Budapest még mindig a világ nyolcadik legolcsóbb egyetemvárosa.
A QS egyetemvárosokról készített, szerdán nyilvánosságra hozott rangsorának élén London, München, valamint – holtversenyben – Szöul és Tokió áll, de a tíz legjobb egyetemváros közé sorolták Berlint, Melbourne-t, Zürichet, Sydney-t, Bostont, Montrealt és Párizst is (utóbbiak szintén holtversenyben kerültek a tízes listára).
A régióból Bécs érte el a legjobb eredményt: a városban több mint húsz egyetem működik – például a nemzetközi rangsorokban évről évre kiemelkedő helyezést elérő Universität Wien vagy a kiváló gazdasági képzéseket kínáló Wirtschaftsuniversität Wien –, az ottani felsőoktatási intézmények évről évre több ezer magyar felvételizőt vonzanak. Prágát a 45., Budapestet pedig az 58. helyre sorolták a QS-rangsor készítői (ezzel Budapest valamennyit rontott, az elmúlt években a 43-56. hely között mozgott). Varsó a 60., Brno a 77., Krakkó pedig a 101. helyen végzett.
Meglepő, de több világváros – például Moszkva, Peking, Sanghaj, Los Angeles, Brüsszel – nem az első húsz között szerepel, viszont több kisebb város is feltűnik a lista elején, mint például Lausanne, Newcastle vagy Leuven (ez utóbbi nem meglepő, a Leuveni Katolikus Egyetem Európa egyik legjobbja).
Miért csak Budapest került fel a rangsorra?
Szeged, Pécs, Debrecen vagy éppen Miskolc miért nem? Budapesten kívül egy magyar egyetemvárosnak sem volt esélye felkerülni a QS listájára, méghozzá azért, mert csak olyan városokat rangsoroltak, ahol legalább 250 ezren élnek, és ahol legalább két olyan egyetem működik, amely felkerült a QS legutóbbi világrangsorára. Az első kritérium teljesítéséhez Debrecen áll a legközelebb 200 ezer körüli lélekszámával, de a második feltételnek Budapesten kívül egy magyar város sem felel meg, a 2000-es évek elejének integrációi után szinte minden nagyvárosban egy (de nagy) felsőoktatási intézmény jött létre.
A QS szakemberei több szempont alapján értékelték azt a 164 várost, amely végül mindkét feltételnek megfelelt: az ott működő egyetemek rangsorbeli helyezése, a hallgatói „összetétel”, például a külföldi diákok aránya, olyan általános jellemzők, mint a közbiztonság, a légszennyezettség (sőt még a Transparency International korrupciós indexét is figyelembe vették), a munkáltatói aktivitás és természetesen az árak.
Budapestről elsősorban a nemzetközi összehasonlításban alacsony megélhetési költségeket emeli ki a QS városbemutató írása, amely szerint Budapest a világ nyolcadik legolcsóbb egyetemvárosa: az átlagos tandíj a fővárosi egyetemeken évente 3600 dollár, vagyis körülbelül egymillió forint, számításaik szerint egy hallgató havi 600 dollárból kijön a városban (igaz, ebben még nincs benne az albérlet díja). Hozzáteszik azt is, hogy a városban harmincöt felsőoktatási intézmény működik, ezek közül három - az ELTE, a BME és a Corvinus - szerepel a cég 2022-es világrangsorán, több egyetemen pedig angolul, franciául vagy németül is lehet tanulni. A felsorolásból persze nem maradt ki a Sziget, ahogy a romkocsmák, a múzeumok és a gyógyfürdők sem.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
