Ilyen volt a technikum régen és ilyen lesz jövőre: tények és fotók

A jelenleg működő szakgimnáziumok új neve 2020-tól technikum lesz, ez a név azonban nem újkeletű, hiszen a szakmát adó iskolákat régen is hívták így. Mutatunk néhány érdekességet a szakképzés történetéről régi Fortepan-fotókkal kiegészítve.

  • Eduline

Az első - nevében is - technikum a Joseph Polytechnicum volt 1856-ban. Ez a pesti Ipartanodából, később a József nádor nevét viselő József Ipartanodából nőtte ki magát - olvasható a Hungarian Online University oldalán. Az ipari fejlődés miatt nagy szükség lett gépészekre, vegyészekre és különböző mesterségek szakembereire, így ekkoriban jött létre a technikumi szakképzés.

A budapesti Autóközlekedési Technikum udvara, 1969.
Fortepan/Simon Gyula
Budapesti Vendéglátóipari Technikum étterme, 1961.
Fortepan/Bauer Sándor

Hosszas változások (például a céhek kialakulása majd megszűnése) után jöttek az úgynevezett tanonciskolák, amelyekben voltak iparosképzések is, de a technikum mint név újra csak a második világháborút követően bukkant fel. Az ipari technikumot mint iskolatípust 1951-ben hozták létre, és tíz évvel később már több, mint 300 szakmában képeztek tanulókat.

Székesfehérvári Jáky József Útépítési Technikum, 1971.
Fortepan/Uvaterv

Technikusi képzésen aztán a hetvenes évektől már csak egyéves tanfolyami keretek között, a szakközépiskola elvégzését követően vehettek részt a diákok. 1985-ben ismét megindult az iskolarendszerű technikusi képzés, majd a rendszerváltást követően újra átalakult a szakképzés és eltűnni látszódott ez az elnevezés - írják a honlapon.

A technikum ma

Októberben új szakképzési törvénytervezetet nyújtott be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az Országgyűlésnek, amelyet ha megszavaznak, 2020 szeptemberétől a szakképzés ismét jelentősen átalakul. Többek között újra megjelennének a technikumok, a jelenlegi szakgimnáziumok új neve ez lenne. Ezekben az intézményekben a képzés ötéves lesz - a jelenlegi négy helyett -, amelynek a végén a diákok érettségit és technikusi szintű szakképesítést kapnak majd. A tanulók szakmai gyakorlata duális képzésben valósulna meg, ez szintén nem új rendszer, hanem már korábban, a történelem során bevezetett, és a felsőoktatásban jelenleg is működő típus lenne - a változásokról bővebben ebben a cikkben olvashattok.

A szülők felelőssége lenne, hogy szakmát szerezzen a gyerekük?

Jövőre a szülők felelőssége lehet a gyerekek 18 éves korig taníttatása, és a szakmaszerzés, miközben a tankötelezettség felső korhatárát nem változtatnák?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.