Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A jelenleg működő szakgimnáziumok új neve 2020-tól technikum lesz, ez a név azonban nem újkeletű, hiszen a szakmát adó iskolákat régen is hívták így. Mutatunk néhány érdekességet a szakképzés történetéről régi Fortepan-fotókkal kiegészítve.
Az első - nevében is - technikum a Joseph Polytechnicum volt 1856-ban. Ez a pesti Ipartanodából, később a József nádor nevét viselő József Ipartanodából nőtte ki magát - olvasható a Hungarian Online University oldalán. Az ipari fejlődés miatt nagy szükség lett gépészekre, vegyészekre és különböző mesterségek szakembereire, így ekkoriban jött létre a technikumi szakképzés.


Hosszas változások (például a céhek kialakulása majd megszűnése) után jöttek az úgynevezett tanonciskolák, amelyekben voltak iparosképzések is, de a technikum mint név újra csak a második világháborút követően bukkant fel. Az ipari technikumot mint iskolatípust 1951-ben hozták létre, és tíz évvel később már több, mint 300 szakmában képeztek tanulókat.

Technikusi képzésen aztán a hetvenes évektől már csak egyéves tanfolyami keretek között, a szakközépiskola elvégzését követően vehettek részt a diákok. 1985-ben ismét megindult az iskolarendszerű technikusi képzés, majd a rendszerváltást követően újra átalakult a szakképzés és eltűnni látszódott ez az elnevezés - írják a honlapon.
A technikum ma
Októberben új szakképzési törvénytervezetet nyújtott be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az Országgyűlésnek, amelyet ha megszavaznak, 2020 szeptemberétől a szakképzés ismét jelentősen átalakul. Többek között újra megjelennének a technikumok, a jelenlegi szakgimnáziumok új neve ez lenne. Ezekben az intézményekben a képzés ötéves lesz - a jelenlegi négy helyett -, amelynek a végén a diákok érettségit és technikusi szintű szakképesítést kapnak majd. A tanulók szakmai gyakorlata duális képzésben valósulna meg, ez szintén nem új rendszer, hanem már korábban, a történelem során bevezetett, és a felsőoktatásban jelenleg is működő típus lenne - a változásokról bővebben ebben a cikkben olvashattok.
A szülők felelőssége lenne, hogy szakmát szerezzen a gyerekük?
Jövőre a szülők felelőssége lehet a gyerekek 18 éves korig taníttatása, és a szakmaszerzés, miközben a tankötelezettség felső korhatárát nem változtatnák?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.