A jelenleg működő szakgimnáziumok új neve 2020-tól technikum lesz, ez a név azonban nem újkeletű, hiszen a szakmát adó iskolákat régen is hívták így. Mutatunk néhány érdekességet a szakképzés történetéről régi Fortepan-fotókkal kiegészítve.
Az első - nevében is - technikum a Joseph Polytechnicum volt 1856-ban. Ez a pesti Ipartanodából, később a József nádor nevét viselő József Ipartanodából nőtte ki magát - olvasható a Hungarian Online University oldalán. Az ipari fejlődés miatt nagy szükség lett gépészekre, vegyészekre és különböző mesterségek szakembereire, így ekkoriban jött létre a technikumi szakképzés.
Hosszas változások (például a céhek kialakulása majd megszűnése) után jöttek az úgynevezett tanonciskolák, amelyekben voltak iparosképzések is, de a technikum mint név újra csak a második világháborút követően bukkant fel. Az ipari technikumot mint iskolatípust 1951-ben hozták létre, és tíz évvel később már több, mint 300 szakmában képeztek tanulókat.
Technikusi képzésen aztán a hetvenes évektől már csak egyéves tanfolyami keretek között, a szakközépiskola elvégzését követően vehettek részt a diákok. 1985-ben ismét megindult az iskolarendszerű technikusi képzés, majd a rendszerváltást követően újra átalakult a szakképzés és eltűnni látszódott ez az elnevezés - írják a honlapon.
A technikum ma
Októberben új szakképzési törvénytervezetet nyújtott be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az Országgyűlésnek, amelyet ha megszavaznak, 2020 szeptemberétől a szakképzés ismét jelentősen átalakul. Többek között újra megjelennének a technikumok, a jelenlegi szakgimnáziumok új neve ez lenne. Ezekben az intézményekben a képzés ötéves lesz - a jelenlegi négy helyett -, amelynek a végén a diákok érettségit és technikusi szintű szakképesítést kapnak majd. A tanulók szakmai gyakorlata duális képzésben valósulna meg, ez szintén nem új rendszer, hanem már korábban, a történelem során bevezetett, és a felsőoktatásban jelenleg is működő típus lenne - a változásokról bővebben ebben a cikkben olvashattok.
A szülők felelőssége lenne, hogy szakmát szerezzen a gyerekük?
Jövőre a szülők felelőssége lehet a gyerekek 18 éves korig taníttatása, és a szakmaszerzés, miközben a tankötelezettség felső korhatárát nem változtatnák?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
