Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Budapesti Corvinus Egyetem története.
A mai Corvinus épülete 1874-ben készült Ybl Miklós tervei alapján, akkor még azonban nem egyetemnek, hanem akkori nevén, Fővámpalotának épült, melyben négy, egymástól elkülönülő hivatal működött, így is volt ez egészen 1950-ig.
Természetesen a Corvinusnak is, mint a legtöbb egyetemnek, több évszázadra visszanyúló előzménye van. A közgazdászképzésnek a 18-19. században már voltak előfutárai: az 1846-ban létrejött József Ipartanoda, de 1898-ban létrehoztak egy - az akadémiához és a budapesti tudományegyetemhez kapcsolódó - Kereskedelmi Iskolai Szaktanárképző Intézetet is, írják a kezdetekről az egyetem honlapján.
Zseniális fotók a Corvinusról: így festett az egyetem épülete 140 éve
Zseniális képeket találtunk a Budapesti Corvinus Egyetem épületéről a Fortepanon - a fotók az akkor még más funkciót betöltő Fővámpalotáról 1874 körül készültek.
1920-ban aztán megszületett az önállóan működő Közgazdaságtudományi Kar, amely az akkori Királyi Magyar Tudományegyetemhez tartozott - ez az egyetem ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A kormány aztán nem sokkal később a kart a műegyetemi közgazdászképzéssel egyesítette, így jött lére - több felsőoktatási intézmény összevonásával - a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - itt tehát a ma Corvinusnak nevezett egyetem és a Műegyetem története is találkozik.
Közben a háború alatt -1944 december közepétől 1945 február 13-ig - igen súlyos sérüléseket szenvedett az akkor még központi hivatalként működő épület. Újjáépítése 1948-tól lendült fel igazán, amikoris eldőlt, hogy az épületet az akkor (1948-ban) önállóvá vált Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem céljára állítják helyre - írják. Az egyetem végül az 1950/51. tanévet már a jelenlegi épületében kezdte - így lett tehát önálló egyetemmé a mai Corvinus. A következő fotók 1963-ból valók az egyetemi étteremről.
1953-ban az intézmény felvette a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nevet, 1990-től pedig Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemként, 2000-től pedig Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemként is szerepelt. A fotó 1987-ben készült az egyetem aulájáról.
Az elmúlt húsz évben is volt néhány egyesítés más főiskolával, egyetemi karokkal, jelenlegi nevét 2004 óta viseli.
Még több egyetem történetéről itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Fotókon a régi Semmelweis Egyetem: különleges történetek
Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Semmelweis Egyetem története.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
