Egy új tanulmány bizonyította, hogy a terápiás kutyákkal eltöltött idő segíthet csökkenteni a stressz negatív hatásait az egyetemistáknál.
A több mint 300 egyetemista bevonásával végzett vizsgálat szerint heti egy órányi kutyás foglalkozás hatására azok a stresszes diákok, akiknek esetében magas volt a bukás vagy a lemorzsolódás kockázata, "nyugodtabbnak és elfogadottabbnak" érezték magukat. A kutyákkal töltött idő segített nekik a koncentrálásban, a tanulásban és az információk jobb felidézésében - írja a BBC hírportálja.
A Washingtoni Állami Egyetemen dolgozó Patricia Pendry szerint azoknál a diákoknál volt a legszembetűnőbb a jótékony hatás, akik a legkockázatosabb csoportba tartoznak, például mert mentális egészségi problémával küzdenek.
Egyre több a depressziós diák: ide vezet a túlterheltség és a stressz
Megduplázódott a depressziós serdülők száma - derül ki a német Kaufmännische Krankenkasse (KKH) egészségbiztosító felméréséből. Az iskolában különösen a verseny és a teljesítménykényszer terheli a gyerekeket. De mit tehetnek a szülők és a tanárok?
Az Egyesült Államokban csaknem ezer campuson vannak terápiás háziállatok, és számos nagy-britanniai egyetemen, köztük a University College Londonban és a Nottingham Trent Egyetemen is találkozni kutyákkal. Korábbi tanulmányok eredményei azt sugallják, hogy a háziállatok simogatása csökkentheti a stresszhormon szintjét.
A New York-i Állami Egyetem pszichológusa, Nancy Gee szerint maga a mechanizmus ugyan nem teljesen világos, ám az egyértelmű, hogy a kutyákkal eltöltött idő hatására a diákok "nyugodtabbnak és támogató környezetben" érzik magukat, valamint nagyobb az önbizalmuk a tanulmányaikkal kapcsolatban. Hozzátette, néha már az is képes javítani az ember közérzetén, ha csak ránéz egy állatra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
