Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Egy új tanulmány bizonyította, hogy a terápiás kutyákkal eltöltött idő segíthet csökkenteni a stressz negatív hatásait az egyetemistáknál.
A több mint 300 egyetemista bevonásával végzett vizsgálat szerint heti egy órányi kutyás foglalkozás hatására azok a stresszes diákok, akiknek esetében magas volt a bukás vagy a lemorzsolódás kockázata, "nyugodtabbnak és elfogadottabbnak" érezték magukat. A kutyákkal töltött idő segített nekik a koncentrálásban, a tanulásban és az információk jobb felidézésében - írja a BBC hírportálja.
A Washingtoni Állami Egyetemen dolgozó Patricia Pendry szerint azoknál a diákoknál volt a legszembetűnőbb a jótékony hatás, akik a legkockázatosabb csoportba tartoznak, például mert mentális egészségi problémával küzdenek.
Egyre több a depressziós diák: ide vezet a túlterheltség és a stressz
Megduplázódott a depressziós serdülők száma - derül ki a német Kaufmännische Krankenkasse (KKH) egészségbiztosító felméréséből. Az iskolában különösen a verseny és a teljesítménykényszer terheli a gyerekeket. De mit tehetnek a szülők és a tanárok?
Az Egyesült Államokban csaknem ezer campuson vannak terápiás háziállatok, és számos nagy-britanniai egyetemen, köztük a University College Londonban és a Nottingham Trent Egyetemen is találkozni kutyákkal. Korábbi tanulmányok eredményei azt sugallják, hogy a háziállatok simogatása csökkentheti a stresszhormon szintjét.
A New York-i Állami Egyetem pszichológusa, Nancy Gee szerint maga a mechanizmus ugyan nem teljesen világos, ám az egyértelmű, hogy a kutyákkal eltöltött idő hatására a diákok "nyugodtabbnak és támogató környezetben" érzik magukat, valamint nagyobb az önbizalmuk a tanulmányaikkal kapcsolatban. Hozzátette, néha már az is képes javítani az ember közérzetén, ha csak ránéz egy állatra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.