Tanulási technikák: jógától a hipnózisig

Sokszor csak ülünk az órán vagy a könyv fölött és nem tudjuk mihez is kezdjünk az anyaggal. Pedig ma már a "hagyományos" magoláson kívül sokféle tanulási technika közül választhatunk: az alfában tanulástól – a Cornell - módszerig. Ha rászánunk kis időt az életünkből arra, hogy megtanuljuk, hogyan is tanuljunk, sokkal könnyebben fog menni, és nem is lesz olyan lelketlen a biflázás.

  • Eduline

A mai magyar iskolák legtöbbjében még mindig a porosz módszerhez ragaszkodnak, ami a szakemberek szerint nagyon messze van attól, ahogy természetes módon tanul az emberi agy. A teljesítménykényszer, a rossz osztályzatoktól való félelem miatt, pedig stresszesek lesznek a diákok, ami pedig gátolja a helyes tanulást. Ezt a berögződött és megszokott rendszert aztán továbbvisszük a középiskolába, sőt néha az egyetemre-főiskolára is. A korszerű tanulási technikák új módszereket kívánnak, és másfajta pedagógiai szemléletet is.

A kitartás, a koncentrálóképesség bizonyos fokig velünk született alkati sajátosság, ami főleg kisgyermekkorban fejleszthető. A tanulás az agyhoz kötődik, de valójában nagyon összetett folyamat és egész embert igényel: úgy a testi, mint a lelki folyamatok közrejátszanak benne. A legtöbb problémánk a tanulásban, ennek a komplex egésznek a megbomlásából fakad – állítják a tanulásmódszertan szakértői.

Az immár elhunyt neves reformpedagógus és tanulásmódszertani szakértő, Oroszlány Péter is sikeresen alkalmazta az általa kidolgozott módszerben a jógát, ami hangsúlyozottan a test és a lélek harmóniájára épül. Technikáját a gyakorlatba is átültették: a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium az ő szisztémája szerint oktatta - oktatja diákjait.

Tanuljunk meg (újra) olvasni!

Sok diák van, akinek a kezdeti időkben nehézséget okoz az átállás a középiskolai oktatásról a felsőfokúra. Azoknál, akiknél nem alakultak ki hatékony tanulási szokások, vagy stratégiák mindenképpen tanácsos rövidebb vagy hosszabb ideig tanulásmódszertani gyakorlatokat elsajátítani-használni – vallják szakemberek.

Egy átlagember közvetlenül az olvasás után a szöveg információinak a felére, két nap múlva már csak tíz százalékára emlékszik. Ezt küszöbölheti ki az úgynevezett PQ4R – módszer, amelyben a tananyag feldolgozása kérdéseken alapul. A technikával feltárjuk az anyag összefüggéseit, értelmezzük és rendszerbe helyezzük azt, majd önállóan fel kell, hogy idézzük az elsajátítottakat. A PQ4R mozaikszó feloldása az angol preview (áttekintés), question, (kérdés), majd az utána következő négy ’r’: read (olvasás) reflect (tükrözés) recite (ismétlés) review (összegzés). A lényeg, hogy olvasás közben is „kérdezünk” az anyagot összevetjük addigi tudásunkkal, értelmezzük, felmondjuk és összegezzük.

Míg nyomtatott szövegek esetében a PQ4R a bevált módszer, addig előadások jegyzetkészítéshez és az abból való tanuláshoz a Cornell-módszert célszerű használni. A tanulásnak ez a formája megkönnyíti az elhangzottak rendszerezését és elsajátítását. A dolog lényege, hogy jegyzetfüzetünket ’jegyzet’, ’felidézés’, ’összegzés’ címszavakkal három oszlopra osztjuk fel, és az ezek segítségével, szűkítjük, véleményezzük, és memorizáljuk a leírtakat.

„Körülbelül ezt a módszert használom én is bár, nem tudtam, hogy így hívják – mondja Nóra, aki a Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karán tanul. „Ha nem is közvetlenül az előadások után, de hasznos tud lenni, ha az ember még aznap felidézi az elhangzottakat vagy rövid összegzést készít róluk. Persze függ az előadótól is, hogy mennyire tud az ember összeszedetten jegyzetelni, de nekem vizsgáknál mindig jól szokott jönni ez a fogás” – hallhatjuk a gyakorlatból merített véleményt.

A tanulási módszerek nem helyettesíthetik a tanulást vagy feladatmegoldást, csupán kiegészíthetik azt, viszont fejlesztik a lényeglátást, kreativitást és a szövegértést, és nem utolsósorban aktívan és gondolkodva lehet elsajátítani az anyagot - mondják a hozzáértők.

Aludjunk rá egyet?

2006-ban a szlovén kormány miniszterei, élükön a miniszterelnökkel hipnózisban tanulták az idegen nyelveket, így készülvén az Európai Unió soros elnökségére – szólt az akkori hír. A szlovén prominenseken kívül, azóta sokan esküsznek erre a típusú nyelvtanulásra, aminek a pontos neve alfa állapot.

Döntés előtti helyzetekben gyakran használjuk a régi mondást: „még alszom rá egyet!” Elalváskor, az ébrenlét és a mélyalvás határán, alfa állapotba kerülünk, ekkor rendszerezi agyunk a nap eseményeit. Kutatók szerint az igazi agyi aktivitás ebben az időben zajlik. Ha valaki magol, a megtanultak akkor is csak ebben az időben kerülhetnek a hosszútávú memóriába.

Ezt az állapotot használja ki az agykontroll, de számos nyelviskola is. „A módszer abból indult ki, hogy a gyerekek hatéves korukig ébrenlétük 90 százalékát alfa-állapotban töltik, és ekkor könnyedén megtanulnak beszélni akár több nyelven is” – hangzik az egyik ebben a formában tanító nyelviskola igazgatójának beszámolója.

Először alfa-állapotba viszik tanulójukat, amit az érzékszerveken, a fülön és szemen keresztül, hang és fényeffektekkel idéznek elő, majd 40-45 percen keresztül, ebben az állapotban tartják. „A tanuló fülhallgatón keresztül hallja, és a videószemüvegen keresztül látja a leckét. Ha verbálisan tanulunk, akkor egy szót legalább 25-ször kell elolvasnunk, hogy az agyunknak ezt a területét elérjük, míg ezzel a módszerrel ez csupán pár századmásodperc. Később megtörténik az előzőleg látott-hallott anyag előhívása, aktivizálása” – hangzik a módszer leírása.

Ezzel a móddal végképp elkerüljük a magolást, hiszen a szervezők elmondása szerint, elsősorban azoknak ajánlják a módszert, akik időt szeretnének spórolni, és főleg azoknak, akik nem szeretnek órákon át tanulni.

Schäffer Dániel

Eduline

 
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.