Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Sokszor csak ülünk az órán vagy a könyv fölött és nem tudjuk mihez is kezdjünk az anyaggal. Pedig ma már a "hagyományos" magoláson kívül sokféle tanulási technika közül választhatunk: az alfában tanulástól – a Cornell - módszerig. Ha rászánunk kis időt az életünkből arra, hogy megtanuljuk, hogyan is tanuljunk, sokkal könnyebben fog menni, és nem is lesz olyan lelketlen a biflázás.
A mai magyar iskolák legtöbbjében még mindig a porosz módszerhez ragaszkodnak, ami a szakemberek szerint nagyon messze van attól, ahogy természetes módon tanul az emberi agy. A teljesítménykényszer, a rossz osztályzatoktól való félelem miatt, pedig stresszesek lesznek a diákok, ami pedig gátolja a helyes tanulást. Ezt a berögződött és megszokott rendszert aztán továbbvisszük a középiskolába, sőt néha az egyetemre-főiskolára is. A korszerű tanulási technikák új módszereket kívánnak, és másfajta pedagógiai szemléletet is.

A kitartás, a koncentrálóképesség bizonyos fokig velünk született alkati sajátosság, ami főleg kisgyermekkorban fejleszthető. A tanulás az agyhoz kötődik, de valójában nagyon összetett folyamat és egész embert igényel: úgy a testi, mint a lelki folyamatok közrejátszanak benne. A legtöbb problémánk a tanulásban, ennek a komplex egésznek a megbomlásából fakad – állítják a tanulásmódszertan szakértői.
Az immár elhunyt neves reformpedagógus és tanulásmódszertani szakértő, Oroszlány Péter is sikeresen alkalmazta az általa kidolgozott módszerben a jógát, ami hangsúlyozottan a test és a lélek harmóniájára épül. Technikáját a gyakorlatba is átültették: a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium az ő szisztémája szerint oktatta - oktatja diákjait.
Tanuljunk meg (újra) olvasni!
Sok diák van, akinek a kezdeti időkben nehézséget okoz az átállás a középiskolai oktatásról a felsőfokúra. Azoknál, akiknél nem alakultak ki hatékony tanulási szokások, vagy stratégiák mindenképpen tanácsos rövidebb vagy hosszabb ideig tanulásmódszertani gyakorlatokat elsajátítani-használni – vallják szakemberek.
Egy átlagember közvetlenül az olvasás után a szöveg információinak a felére, két nap múlva már csak tíz százalékára emlékszik. Ezt küszöbölheti ki az úgynevezett PQ4R – módszer, amelyben a tananyag feldolgozása kérdéseken alapul. A technikával feltárjuk az anyag összefüggéseit, értelmezzük és rendszerbe helyezzük azt, majd önállóan fel kell, hogy idézzük az elsajátítottakat. A PQ4R mozaikszó feloldása az angol preview (áttekintés), question, (kérdés), majd az utána következő négy ’r’: read (olvasás) reflect (tükrözés) recite (ismétlés) review (összegzés). A lényeg, hogy olvasás közben is „kérdezünk” az anyagot összevetjük addigi tudásunkkal, értelmezzük, felmondjuk és összegezzük.
Míg nyomtatott szövegek esetében a PQ4R a bevált módszer, addig előadások jegyzetkészítéshez és az abból való tanuláshoz a Cornell-módszert célszerű használni. A tanulásnak ez a formája megkönnyíti az elhangzottak rendszerezését és elsajátítását. A dolog lényege, hogy jegyzetfüzetünket ’jegyzet’, ’felidézés’, ’összegzés’ címszavakkal három oszlopra osztjuk fel, és az ezek segítségével, szűkítjük, véleményezzük, és memorizáljuk a leírtakat.
„Körülbelül ezt a módszert használom én is bár, nem tudtam, hogy így hívják – mondja Nóra, aki a Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karán tanul. „Ha nem is közvetlenül az előadások után, de hasznos tud lenni, ha az ember még aznap felidézi az elhangzottakat vagy rövid összegzést készít róluk. Persze függ az előadótól is, hogy mennyire tud az ember összeszedetten jegyzetelni, de nekem vizsgáknál mindig jól szokott jönni ez a fogás” – hallhatjuk a gyakorlatból merített véleményt. A tanulási módszerek nem helyettesíthetik a tanulást vagy feladatmegoldást, csupán kiegészíthetik azt, viszont fejlesztik a lényeglátást, kreativitást és a szövegértést, és nem utolsósorban aktívan és gondolkodva lehet elsajátítani az anyagot - mondják a hozzáértők.Aludjunk rá egyet?2006-ban a szlovén kormány miniszterei, élükön a miniszterelnökkel hipnózisban tanulták az idegen nyelveket, így készülvén az Európai Unió soros elnökségére – szólt az akkori hír. A szlovén prominenseken kívül, azóta sokan esküsznek erre a típusú nyelvtanulásra, aminek a pontos neve alfa állapot.
Döntés előtti helyzetekben gyakran használjuk a régi mondást: „még alszom rá egyet!” Elalváskor, az ébrenlét és a mélyalvás határán, alfa állapotba kerülünk, ekkor rendszerezi agyunk a nap eseményeit. Kutatók szerint az igazi agyi aktivitás ebben az időben zajlik. Ha valaki magol, a megtanultak akkor is csak ebben az időben kerülhetnek a hosszútávú memóriába.
Ezt az állapotot használja ki az agykontroll, de számos nyelviskola is. „A módszer abból indult ki, hogy a gyerekek hatéves korukig ébrenlétük 90 százalékát alfa-állapotban töltik, és ekkor könnyedén megtanulnak beszélni akár több nyelven is” – hangzik az egyik ebben a formában tanító nyelviskola igazgatójának beszámolója.
Először alfa-állapotba viszik tanulójukat, amit az érzékszerveken, a fülön és szemen keresztül, hang és fényeffektekkel idéznek elő, majd 40-45 percen keresztül, ebben az állapotban tartják. „A tanuló fülhallgatón keresztül hallja, és a videószemüvegen keresztül látja a leckét. Ha verbálisan tanulunk, akkor egy szót legalább 25-ször kell elolvasnunk, hogy az agyunknak ezt a területét elérjük, míg ezzel a módszerrel ez csupán pár századmásodperc. Később megtörténik az előzőleg látott-hallott anyag előhívása, aktivizálása” – hangzik a módszer leírása.
Ezzel a móddal végképp elkerüljük a magolást, hiszen a szervezők elmondása szerint, elsősorban azoknak ajánlják a módszert, akik időt szeretnének spórolni, és főleg azoknak, akik nem szeretnek órákon át tanulni.
Schäffer Dániel
Eduline
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.