Pénz, telefon és selfie: a digitális bennszülöttek és a bankok

Az elmúlt 10-15 évben végbement technológiai fejlődés hatalmas társadalmi változást indított el. A fiatalabb generációk egészen mást várnak el a különféle szolgáltatóktól, mint elődeik. Különösen igaz ez a pénzügyekre.

  • Szponzor tartalom

A hatvanas évek közepe és a hetvenes évek vége között született X generációt a meglehetősen tág Y, vagy millenniumi generáció követte. Ők azok, akik 1980 és 2000 között születtek, bár a szigorúbb értelmezés szerint a „milleniálok” nemzedéke csak 1996-ig tart. Ezután jön a Z-generáció, amely, ha folytatjuk a sort, akkor az 1997 és 2010 között születettekből áll. Utánuk pedig már az úgynevezett alfa-generáció jön, akik pár év múlva fejezik be általános iskolai tanulmányaikat. Utóbbi két nemzedékre jellemző, hogy már digitális eszközökkel és szélessávú internettel a kezükben nőttek fel, így alaposan megváltoztak a szokásaik szüleikhez, vagy idősebb testvéreikhez képest is. A Z-generációsok ma már megjelentek a munkaerő-piacon is, de fogyasztóként is aktívak, akár saját keresetükből, akár a szüleiktől kapott támogatásból éljenek.

Az elmúlt években lett igazán látható, hogy ennek a nemzedéknek már teljesen más prioritásaik vannak, mint a mostani harmincas-negyvenes Y-generációsoknak. Nekik nem feltétlenül a különféle vagyontárgyak birtoklása a cél – különösen, mivel az ezredforduló óta eltelt időben a gazdasági helyzet is jelentősen átalakult, így egy mai Z-generációs fiatal felnőtt számára sokkal nagyobb falatot jelent például az első lakás anyagi hátterének előteremtése. Ezért közülük sokaknál már az említett vagyontárgyak megvásárlása helyett az úgynevezett sharing economy, azaz a megosztásra épülő gazdasági modellek működnek, elég csak az Airbnb szálláskereső vagy az autómegosztó szolgáltatások sikerére gondolni.

A Z-generáció már sok alapvető szolgáltatást is teljesen máshogy vesz igénybe, mint a náluk idősebbek, így szinte minden szektorban arra kényszerülnek a cégek, hogy átgondolják, áramvonalasítsák a szolgáltatásaikat, különös tekintettel azok digitális oldalára, hiszen ez a nemzedék már kis túlzással okostelefonnal a kezében nőtt fel. Nem kivétel ez alól a bankszektor sem, ahol szintén egyre elterjedtebbek a digitális megoldások, sőt, vannak olyan pénzintézetek, amelyek eleve digitális üzelti modellre épültek. Kíváncsiak voltunk, hogyan viszonyul a Z-generáció a bankoláshoz, ezért Jendrolovics Mátéhoz, a GRÁNIT Bank fintech cégének, a GB Solutions alapító-vezérigazgatójához fordultunk, hogy segítsen eligazodni a digitális nemzedék pénzügyi szokásainak erdejében. Lássuk tehát, mit várnak el a nemzedék tagjai, ha például számlanyitásról, bankolásról van szó, és hogyan tudnak erre választ adni a pénzintézetek.

Digitális bennszülöttekről van szó, akik már nem tudják elképzelni az életet az internet és a közösségi háló nélkül, így szükségük van az állandó online kapcsolatra, elválaszthatatlanok a mobiljuktól”

 – mondta Jendrolovics Máté. „Kézenfekvő tehát, hogy a banki szolgáltatásokat is elsődlegesen az okostelefonra telepített applikációk révén kívánják igénybe venni. Ez már régóta ismert tény, de ez köszön vissza a körükben nemrég végzett Mastercard-felmérésből is, amely szerint a 18-24 éves fiatalok számára alapelvárás, hogy az általuk használt pénzügyi szolgáltatások gyorsak és kényelmesek legyenek. Kiderült az is, hogy ennek a korosztálynak a tagjai lelkesednek az érintésmentes mobilfizetésért és a mobilbankolásért is. Ez a generáció igényli a technológiával járó kényelmet, ezért a bankok könnyen kezelhető, okostelefonnal igénybe vehető szolgáltatásokkal, jó mobilalkalmazásokkal nyerhetik meg őket.”

A szakember szerint a bankoknak ezért áldoznia, fejlesztenie kell, hiszen ez a korosztály határozza majd meg a közeljövő digitális piaci trendjeit. Ugyanakkor már most figyelni kell a legfiatalabb, alfa-generációra, az érintőképernyők és az állandó internetkapcsolat világában felnövő gyerekekre is. Mivel az ő digitális készségeik rendkívül korán kialakulnak és minden eddiginél több időt töltenek el a képernyők előtt, jelentősen csökken a figyelemküszöbük, ezért kulcsfontosságú, hogy számukra az eddigieknél is egyszerűbb, átláthatóbb pénzügyi szolgáltatásokat kell majd kínálni.

A Z-genráció jóval több időt tölt otthon, jóval többször vásárol és fizet online, mint más generációk” – mutatott rá az alapvető különbségekre Jendrolovics Máté.

 „A már említett felmérés szerint például a magyar fiatalok 76 százaléka havonta legalább egyszer vásárol a virtuális térben és fizet valamelyik általa preferált digitális megoldással. Ehhez természetesen szükség van bankszámlára, amelyet szintén otthonról nyitnak meg, anélkül, hogy sorban állnának a bankfiókban. Számukra a leginkább preferált számlanyitási forma az úgynevezett szelfis nyitás, amely nincs kötve sem időhöz, sem helyhez, így nincs szükség hozzá élő videós kapcsolatra sem a banki ügyintézővel. Magyarországon a teljes értékű szelfis számlanyitás sokáig nem indulhatott el jogszabályi korlátok miatt, azonban 2020. október elején hatályba lépett egy MNB-rendelet, amely lehetővé tette, hogy az új típusú személyi igazolványok chipjén tárolt személyes adatok digitális beolvasásával is elvégezhető legyen az ügyfélazonosítás. Erre alapozva azután sorra indították el a bankok ezt a szolgáltatást. Elsőként, tavaly októberben a GRÁNIT Bank mutatta be mesterséges intelligenciát alkalmazó mobilapplikációját.”

A GB Solutions alapítója szerint ez a generáció már nem ragaszkodik feltétlenül a fizikai bankkártyához: gyorsan nő körükben a digitális bankkártya, illetve az érintésmentes mobilfizetés népszerűsége. A fentiekből pedig az is egyenesen következik, hogy ők már kevésbé keresik az olyan szolgáltatásokat, amelyeket csak személyes ügyintézéssel, hosszadalmas tárgyalásokkal tudnak elintézni. A fiatalok például már a hitelfelvételt vagy a befektetéseket is digitális megoldással szeretnék elintézni.

„Az utóbbi években jelentős változásokon mentek/mennek át a pénzügyi szolgáltatások, többek között az egyszerű, magas színvonalú ügyfélélményt nyújtó fintech megoldások megjelenésével” – magyarázta a változások okát Jendrolovics Máté. „A fintech cégek, amelyeket kihívó bankként is emleget a szakma, berobbantak a piacra az új digitális megoldásokkal, újraértelmezve a banki termékeket. Ezt a hatást rendkívül felerősítette az utóbbi másfél évben a pandémia is: egyrészt felpörögtek a digitális fejlesztések a bankszektorban, másrészt pedig hirtelen megnőtt a digitális pénzügyi szolgáltatások elfogadottsága az idősebb generációk körében is. Mindez közrejátszott az igények átformálásában.”

A szakember úgy látja, a mindennapi pénzügyek intézésénél a teljesen online, minél jobb ügyfélélményt nyújtó, valós igényeket kielégítő szolgáltatásokat részesítik előnyben a Z-generáció tagjai. Jó példa erre, hogy a fiatalok használják a legtöbbet például az éttermi számlák egymás közötti szétosztását segítő fizetési kérelmeket. Ez egy olyan mobilbanki szolgáltatás, amellyel akár a címzett mobilszámára is küldhető kérés egy megadott összeg kifizetésére, a kérést pedig a címzett egy kattintással jóvá is hagyhatja mobilbankjában.

„A pénzügyeiket illetően ugyanakkor tény, hogy ez a korosztály anyagilag elsősorban a szüleitől függ, még akkor is, ha sokan – diákmunkával vagy részmunkaidőben- igyekeznek további bevételi forrásra szert tenni” – hangsúlyozta Jendrolovics Máté. „Jelentős megtakarításokkal tehát nem rendelkeznek, azonban a banki tapasztalatok szerint szívesen használják a kiadások és bevételek kézbentartását segítő költség-nyilvántartó alkalmazásokat is.”

  

A cikk a Gránit Bank támogatásával jött létre, előállításában és szerkesztésében az eduline.hu szerkesztősége nem vett részt.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.