Összesen két országban ér kevesebbet a dolgozók bére, mint hazánkban.
Májusban lesz húsz éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Ennek alkalmából a GKI cikksorozatában foglalkozik azzal, hogyan változott az ország helyzete a tagság ideje alatt, amiből a keresetek változását tette közzé a Pénzcentrum.
Az elemzés szerint 2022-ben az Európai Országok közül csak Romániában és Bulgáriában ért kevesebbet a dolgozók bére, mint Magyarországon.
Magyarországon az előző két évtizedben rapid módon emelkedtek a vásárlóerő-paritáson számított euróban mért keresetek, amit azzal lehet megvizsgálni, hogy az adott ország színvonalán mennyit lehet költeni másik országban.
Ennek alapján az EU-s átlagkeresetek 67 százalékát kapják meg a magyar munkavállalók, amivel a 27 tagország közül Magyarország a 22. helyre került. Ez azt is jelenti, hogy 20 év alatt egy helyet sikerült az országnak javítani, ugyanis 2004-ben a 23. helyen állt.
Az elemzés a béreket abszolút értékben is megvizsgálta, amiből az derült ki, hogy a vizsgált időszak alatt az euróban számított hazai keresetek a 2,4-szeresére emelkedtek, ami 3,1%-os reálkereset növekedést jelent az inflációval korrigálva. Ezzel azonban Magyrország az EU-s átlagfizetés 41%-át érte el, így uniós viszonylatban csak Románia és Bulgária teljesített rosszabbul.
Az iskoláról szóló vitákban gyakran előkerül a kérdés: mi legyen az értékeléssel? Sokan hajlamosak a visszajelzést vagy a kritikát önmagában elutasítani, mintha az a gyereki autonómia megsértése lenne. Pedig az értékelés maga nem az ördögtől való – az emberi kapcsolatok és a társas létezés teljesen természetes része. A kérdés nem az, hogy értékeljünk-e, hanem az, hogy hogyan, miért és milyen viszonyrendszerben tesszük ezt. Vélemény.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséről, az osztálylétszámok betartásáról és a gyógypedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentéséről is tartalmaz felvetéseket az a 10 pontos javaslatcsomag, amelyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkacsoportja állított össze.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Tizenöt év telt el a központi írásbelim óta, mégis a mai napig magammal cipelem annak a következményeit, hogy 13-14 évesen sikerült elhinnem: azon az egy vizsgán múlik az egész életem. Persze nem így lett. Nyomot viszont hagyott. Vélemény.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Ma kezdődnek az írásbelik.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
Müller Anna országgyűlési képviselő közösségi oldalán számolt be arról, hogy az oktatási minisztériumnak küldött panaszok 15-20 százaléka SNI-s gyerekekkel kapcsolatos problémákról szól.
