Vajon mennyit keres egy bölcsészet- vagy társadalomtudományi képzésen végzett pályakezdő néhány - munkaerőpiacon töltött - év után? Milyen végzettséggel lehet a legkönnyebben állást találni? A friss statisztikákból kiderül.
A Felsőoktatási Elemzési Jelentések legfrissebb számában megjelent tanulmány alapján a végzett bölcsészek majdnem fele (43%-uk), míg a társadalomtudományi képzésen végzettek kicsivel több mint fele (52%-uk) állt munkába a diplomaszerzést követően. Azonban sokan nem fejezik be a tanulást, az alapképzést végzettek 10-15%-a folytatja a tanulmányait az oklevélszerzés után - derül ki a pályakövetési rendszer statisztikáiból, amelyek a 2012/13-as és a 2014/15-ös tanévben abszolvált hallgatók adatait felhasználva 1 és 3 éves munkaerőpiaci utókövetésük alapján a következőket mutatja 2016-ban.
Vannak diplomások, akik sokáig álláskeresők
Az adatok alapján mind a két képzési területen a hallgatók 36-38%-a már a tanulmányai befejezése előtt elkezd dolgozni. A diplomaszerzést követő első három hónap számai is azt mutatják, a végzettek több mint fele rövid álláskeresési időszak után elhelyezkedett valahol.
Ugyanakkor mind a két képzési területen akadnak olyan szakok, ahol a diplomások nagy százaléka a végzettség megszerzése után is álláskereső. A bölcsészképzésen végzettek közül a legtöbben néprajz (14%), pedagógia (10%) és történelem (9%) szakos diplomával kerestek állást az adatok alapján. A társadalomtudományi képzések esetében pedig az álláskeresők a kulturális antropológia (15%), az informatikus könyvtáros (15%) és a szociálpedagógia (12%) szakon végzettek között a legmagasabb.
De mennyit keresnek a diplomások?
Az átlagos NAV-jövedelem nagysága 2016 májusában a bölcsészettudományi alapképzések esetében a férfiaknál átlagosan 213 ezer forint volt, a nők pedig 202 ezer forintot kerestek. Míg ez az arány a társadalomtudományi képzések esetében a férfiaknál 218 ezer, a nőknél 200 ezer forint.
A fizetések egyetemi bontásban a bölcsészettudományi képzéseknél is hasonló számokat mutatnak. Az ELTE hallgatói keresik a legtöbbet, átlagban 239 ezer forintot, a második helyen a Dunaújvárosi Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem áll átlagban 224 ezer forintos jövedelemmel.
A társadalomtudományi képzéseknél kicsivel magasabbak az átlagfizetések, a Budapesti Corvinus Egyetem végzett hallgatói átlagban 301 ezer forintot, a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatói 267 ezer, az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola hallgatói pedig 244 ezer forintot keresnek átlagban, a NAV adatai alapján.
Menniyre népszerűek ezek a képzések?
Az idei egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési statisztikái alapján a bölcsészképzéseknél a pszichológia (4549 jelentkezővel), anglisztika (2345 jelentkezvőel) vagy szabad bölcsészet (969 jelentkezővel) vezeti a listát. Ez a három szak évek óta legnépszerűbb egyetemi bölcsész képzések közé tartozik, de népszerű a történelem, keleti nyelvek és kultúrák valamint a germanisztika is.
A társadalomtudományi képzések közül idén is a kommunikáció- és médiatudomány a legnépszerűbb, amelyet több mint 2800-an jelöltek meg a jelentkezési lapon. A második helyen a nemzetközi tanulmányok áll 1835 jelentkezővel, míg a harmadik a szociológia 1605 felvételizővel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
