A munkaerőhiány mára olyan mértéket öltött, hogy a cégek jobb híján még egyetemi tanulmányaikat végző diákokkal próbálják betömködni a lukakat. Bár a diákok ennek talán örülnek, de sok esetben a projektek maguk alá temetik őket és végül az egyetem elhagyása mellett döntenek.
"Sajnos valóban nagyon sok a betöltetlen informatikai állás, ezért már az egyetemi hallgatók is kedvező fizetésért munkába állhatnak. Munkavállalóként viszont már nehezebb az egyetemi tanulmányokra koncentrálni, és lehet, hogy a munkaterhelés miatt abba kell hagynia az egyetemet. Ez egy sajnálatos tendencia, mert a munkahely nem tudja pótolni az egyetem által biztosított szakmai elméleti alapokat” – mondta Tóth Mária, a DXC szoftverfejlesztési igazgatója, aki támogatja az egyetemisták munkavégzését, de fontosnak tartja, hogy ez mindenképpen gyakornoki program vagy részmunkaidő keretében történjen, ugyanis ilyenkor első az egyetem.
Egyetért ezzel a DXC ügyvezetője, Czibók Zoltán is: „Személy szerint én a mihamarabbi munkába állásban hiszek. Akár még úgy is, hogy kezdetben több helyen kipróbálja magát a fiatal, adott esetben akár a tanult végzettségétől eltérő munkakörben vagy eltérő iparágban. A jelenlegi speciálisan szűkös munkaerőhelyzetben is a minél szélesebb tapasztalattal rendelkező pályázók az értékesebbek.”
A KSH adatai szerint míg 2006-ban a nappali tagozatos egyetemisták 11 százaléka dolgozott tanulmányai mellett, addig 2010-ben ez az arány már 20 százalékos volt. Sokan az alapszakot még befejezik ugyan, de mester- vagy doktori képzésre a munkaerőpiac szűkössége és a jónak mutatkozó lehetőségek miatt már nem mennek vissza az egyetemre.
Megtanulható élesben?
A tudományterület általános elméleti alapjait csak az egyetemen lehet megtanulni, így lesz a tudás felépítésének alapja és kerete, ráadásul arra a látásmódra is szükség van a későbbi karrierhez, sikerhez, amit a felsőoktatási képzés során tudnak elsajátítani a fiatalok. Belső képzések, céges tréningek nem helyettesítik az egyetemi oktatást, az ott elsajátított készségeket, gondolkodásmódot, skilleket. „A munkahelyeken szűkebb területen mélyebb tudást tud szerezni a hallgató, de az egyetemen tanított, generális, teljes tudományterületet lefedő elméleti alapokat nem tudja biztosítani a cég” – mondta Tóth Mária.
Bár a társadalomban tapasztalható értékválság talán az egyetemi diplomák, egyáltalán az iskolázottság értékének csökkenését mutatja, hiszen a médiából sok olyan történet jut el a fiatalokhoz, amikor valaki képzettség nélkül is sikereket tudott elérni pályáján. „Jó lenne, ha ennek ellentmondó történeteknek is volna hírértéke” – mondja a DXC Technology ügyvezetője. „Abban hiszek, hogy a változás szükségességét fel kell tudni ismerni és a tudás megszerzéséhez való képességet el kell sajátítani. Egyelőre ennek a korai életkorban a legjobb tere az iskola. Az gondolom, hogy az iskolai tanulmányokat félbehagyók nagyobb számban fognak nehézségekkel szembenézni egy megváltozott gazdasági helyzetben, így pillanatnyi döntésük később sok problémát eredményez majd számukra későbbi karrierterveik során.”
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
