Folyamatosan csökken a nyelvvizsgázók száma, 20 ezerrel kevesebben szereztek bizonyítványt

Tavaly közel 117 ezren mentek el nyelvvizsgázni, ebből a legtöbben, körülbelül 84 ezren angolból próbáltak bizonyítványt szerezni – ez derül ki az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja adataiból.

  • Eduline
Fazekas István

Ez a szám még így is kevesebb, mint egy évvel korábban: míg 2016-ban összesen 134 520-an mentek el vizsgázni, tavaly ez a szám 116 759 volt - írja a Magyar Hírlap.

A nyelvvizsgázók közül a sikeres nyelvvizsgák száma valamivel kevesebb mint 75 ezer, a sikeres angolnyelv-vizsgák száma körülbelül 55 ezer volt. 

A legnépszerűbb nyelv továbbra is az angol volt, ugyanakkor 2017-ben jóval kevesebben – összesen 83 796-an – vizsgáztak, mint 2016-ban, amikor 96 041-en próbáltak bizonyítványt szerezni.  A második legnépszerűbb nyelv pedig tavaly is a német volt, amelyből 23 544-en vizsgáztak, ez körülbelül négyezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, és összesen 13 830-an kaphatták kézhez a bizonyítványukat 2017-ben.

Ingyenes nyelvvizsga: sok kérelmet visszautasítanak, mutatjuk, hogy miért

Százmillió forinthoz közelít az az összeg, amelyet a Magyar Államkincstár június 30-ig kifizetett nyelvvizsgadíj-visszatérítésre - írja a Magyar Hírlap. Sokan azonban - úgy tűnik - félreértelmezték a feltételeket. A lap úgy tudja, eddig összesen 9148 nyelvvizsga-támogatás iránti kérelem érkezett a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, az állami hozzájárulásra 3290 kérelmező volt jogosult, és az érintettek számára összesen 93 652 205 forint összegű támogatást fizetettek ki.

Ha a kor szerinti bontást nézzük, tavaly a legtöbben, összesen 46 411-en a 14–19 év közöttiek körében nyelvvizsgáztak, a 20-24 évesek között pedig csaknem 32 ezren. A szintek szerinti megoszlás alapján a legtöbben, körülbelül 95 ezren középfokú nyelvvizsgán vettek részt, felsőfokon pedig 15 568-an vizsgáztak. 

Idén január elsejétől az állam minden harmincöt év alatti fiatalnak megtéríti egy legalább komplex középfokú nyelvvizsga díját. Az év első felében összesen 9148 nyelvvizsga-támogatás iránti kérelem érkezett a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz - ítják - azonban az állami hozzájárulásra csak 3290 kérelmező volt jogosult.

Indulnak az ingyenes nyelvtanfolyamok, hétfőtől lehet jelentkezni

Meghirdették a felsőoktatásban végzettek számára szükséges nyelvvizsga megszerzését segítő újabb diplomamentő programot. A hallgatók 20-22 százaléka a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg az abszolutórium és a záróvizsga után diplomáját, jelentős részük pedig később sem szerzi meg az oklevelet Az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság honlapján közzétett felhívásban azt írták: a pályázati felület megnyitásának tervezett időpontja szeptember 3-a, hétfő 14.00 óra.

Hozzászólások

Így adná vissza a tanárok szabadságát a Tisza Párt

Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.

Bódis Kriszta: „Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása”

Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.

@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

„Olyan miniszterre van szükség, aki hatással van a miniszterelnökre” – átfogó változásokat vár a PSZ

Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.