A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint a nyelviskolák számára kötelezővé tett vagyoni biztosíték mértéke...
A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint a nyelviskolák számára kötelezővé tett vagyoni biztosíték mértéke nem lesz túl magas. Salusinszky András az MTI-nek hétfőn elmondta, hogy a vagyoni biztosíték mértéke az előző évi árbevétel két százaléka, amely bankgaranciával, illetve felelősségbiztosítással is teljesíthető.
A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke hétfőn tárgyalt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzési és felnőttképzési osztályvezetőjével azokról a rendeletekről, amelyeket a szervezet múlt pénteken kapott meg szakmai egyeztetésre. Megjegyezte, hogy a felnőttképzési törvényben szerinte elkövetett szakmai hibákat valamelyest korrigálták a végrehajtási kormány- és miniszteri rendeletek.
Salusinszky András sajnálatosnak nevezte, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben a bürokrácia nem csökkent a felnőttképzésben, hanem tovább nőtt. A szervezet vezetője reményét fejezte ki, hogy ez a további tárgyalások eredményeként csökkenthető lesz.
Hozzátette: új, minőségi felnőttképzést jelent az, hogy a nyelviskolák ellenőrzésekor külső szakértők ellenőrzik majd a tanórákat is. A változtatás eredményeként minden nyelviskolának külső minőségbiztosításon kell átmennie, ezáltal javulhat a felnőttképzés minősége - vélekedett Salusinszky András. A szakmai szervezet elnöke szerint a kisebb, vidéki nyelviskolák is megmaradhatnak, és cáfolta, hogy ehhez áremelésre lenne szükség.
A Nyelvtudásért Egyesület múlt szerdai közleményében azt írta, a piaci versenyzők számának nagymérvű csökkenése, illetve a magas akkreditációs és egyéb költségek bevezetése miatt jelentősen megugró nyelvi képzési díjak nyilvánvalóan káros hatással lesznek a lakosság amúgy is gyenge idegennyelv-tudására.
A jogszabály - álláspontjuk szerint - egyértelműen rögzíti, hogy a törvény hatálya kiterjed minden nyelvi képzési programra, legyen annak szintje a kezdő és az elméletileg tanítható legmagasabb szint között bármi, függetlenül attól, hogy nyelvvizsgaszintet vagy egyéb "további kimeneti szintet", esetleg azon belüli készségek vagy nyelvi ismeretek fejlesztését célozza meg a tanfolyam.
Az NGM a múlt héten azt közölte, hogy az általános nyelvi képzéshez nem lesz szükség akkreditációra, a szabályozás értelmében engedély is elég lesz hozzá. A tárca azért adott ki közleményt, mert a Népszabadság - a felnőttképzési törvény végrehajtási rendeleteinek birtokába jutott tervezetei alapján - korábban azt írta, jóval kevesebb helyen és sokkal drágábban lehet majd nyelvet tanulni, ha a kormány jóváhagyja az NGM terveit.
A minisztérium a lapban megjelentekkel kapcsolatban azt is közölte, hogy az egyéb nyelvi képzések esetén még nyilvántartásba vételi díjat sem kell fizetni, ha a képzés állami vagy uniós forrásból nem kap támogatást.
Az NGM téves állításnak nevezte továbbá azt is, hogy csak a már akkreditált nyelviskolák maradhatnak a piacon. Mint írták, a médiában megjelentekkel ellentétben ezt az intézkedést nem visszamenőlegesen, 2013. szeptember 1-jével kívánják bevezetni, hanem "csak attól fogva, hogy a képzésekre ténylegesen megszerezhető az engedély".