Érdekes ötlettel rukkolt elő a kormány 2019 elején. Akkor jelentették be, hogy a több sebből vérző iskolai nyelvoktatás régóta halogatott reformját kéthetes, 9. és 11. évfolyamosoknak kínált ingyenes külföldi nyelvtanfolyamokkal indítják el. Az eredeti tervek szerint az első csoportok 2020-ban utaztak volna ki, a koronavírus-járvány azonban közbeszólt. Bár tavaly novemberben azt közölték, hogy 2022 nyarán elindulhat a program, végül még egy évvel elhalasztották az első csoportok utazását. Most azt ígérik, a diákok 2023-tól tölthetnek majd Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Írországban, Máltán vagy Németországban két hetet, és legalább negyvenórás angol-, német- vagy franciakurzuson vehetnek részt.

Nyelvvizsgát választanátok? Nyelvtanfolyamot kerestek?

Hogy könnyebb legyen választani, a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. Utánajártunk, milyenek a nyelvi előkészítős vagy két tannyelvű iskolák, mennyit ér a felvételin a nyelvvizsga, mennyi idő alatt eljutni a nulláról a B2-es szintre, és milyen idegen nyelvű szakok közül válogathatnak azok, akik itthon szereznének diplomát, de nem magyar nyelvű képzésen. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt rendeljétek meg itt, kedvezményes áron.

A döntés komoly szakmai vitát váltott ki, szakemberek szerint a program költségvetéséből egy teljes nyelvoktatási reformot le lehetne vezényelni, a középiskolásoknak viszont valószínűleg tetszett volna az ötlet. Legalábbis erre utal, hogy az egyik legnépszerűbb kérdés-válasz oldalon többen a halasztásról szóló döntés előtti napokban is azon tanakodtak, hogy melyik országot lenne érdemes választani.

Kezdőknek és haladóknak

Külföldi nyelvtanfolyamokból persze eddig is nagy volt a választék, több cég kínál ilyen kurzusokat. „Nemcsak gimnazisták, egyetemisták jelentkeznek külföldi nyelvtanfolyamokra, a felnőttek is szívesen kötik össze a nyaralást a nyelvtanulással, sőt egyre több érdeklődés érkezik az idősebb korosztály felől is” – mondja Szellner Krisztina, a World Education alapítója, aki nemzetközi oktatásszervezőként segít megtalálni ügyfeleinek a hozzájuk passzoló külföldi nyelvtanfolyamot.

A külföldi nyelvi kurzusok jellemzően hétfőnként indulnak, a jelentkezők akár egy hétre is kiutazhatnak, de vannak olyanok is, akik 12–24 hétre is kint maradnak nyelvet tanulni. „A két-négy hetes kurzusok a legnépszerűbbek, és én is a minimum kéthetes tanfolyamot javaslom, ennyi idő után már látványos a fejlődés. Persze minél több időt tölt kint valaki, annál nagyobb az eredmény, de ha egy diák maximálisan kihasználja a nyelvi környezet előnyeit, és már van egy erős alaptudása, akár néhány hét alatt is nagyot fejlődhet a magabiztossága és a nyelvtudása” – magyarázza.

A külföldi nyelviskolák többféle csoportot indítanak, ezekbe előzetes szintfelmérők alapján sorolják be a jelentkezőket. A csoportok kis létszámúak, jellemzően 10 fősek, és ezek között van átjárás, a nyelvtanárok ugyanis folyamatosan figyelik a diákok fejlődését, és ha úgy látják, magasabb szinten álló csoportba sorolják át őket. Vannak egyébként kifejezetten kezdőknek hirdetett kurzusok is, de a nyelvtanárok szerint az angolul, németül, olaszul vagy más nyelven jól beszélők szókincse, kommunikációs készsége is sokat fejlődhet néhány hét alatt.

Miért éppen Málta?

Több nyelvoktatási központ kínál spanyol nyelvtanfolyamokat Spanyolországban vagy Dél-Amerikában, hirdetnek franciakurzust Párizsban és Nizzában, míg a németet választóknak nem feltétlenül kell messzire menniük, osztrák nyelvi centrumok is hirdetnek képzéseket, ahogy németországi nagyvárosokban, Berlinben, Frankfurtban vagy Münchenben is lehet németül tanulni. A keleti nyelvek előretörése miatt egyre népszerűbbek a koreai, kínai és japán képzések is, magyar cég is hirdet általános, intenzív és nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamokat Tokióban. A legtöbben persze angol nyelvi kurzusokra fizetnek be, sokan utaznak például az Egyesült Királyságba, a nagyobb költséget vállalók pedig az Egyesült Államok, Kanada vagy Ausztrália közül is választhatnak.

Európában az egyik legkedveltebb célpont azonban Málta – nem nehéz kitalálni, hogy miért. A volt brit gyarmaton az angol a hivatalos nyelv, a szigetország ráadásul eleve sok turistát vonz, nem véletlen, hogy a nyelvi centrumok többek között a „soha véget nem érő strandszezonnal” csábítják Máltára a nyelvtanulókat.

„Málta csodálatos sziget, ahol tényleg mindig jó az idő. Az órák után a tengerparton lehet pihenni, de előfordul az is, hogy a foglalkozásokat is a szabadban tartják” – mondja Székely Martin nyelvtanár, aki hat hónapig dolgozott egy máltai nyelviskolában. „A legnagyobb különbség az otthoni, hagyományos nyelvtanfolyamok és a máltai kurzusok között az, hogy itt sokkal nagyobb a hangsúly a kommunikációs készségek fejlesztésén” – magyarázza az angol- és némettanár, aki úgy látja, egyre több magyar nyelvtanuló választ külföldi tanfolyamokat.

Mennyi az annyi?

Kérdés, hogy mennyit kell félretenni egy két-három hetes külföldi nyelvtanfolyamra. Nehéz kalkulálni, az ár a helyszín mellett ugyanis attól is függ, ki milyen nyelvtanfolyamot, szállást, ellátást választ, úgyhogy érdemes alaposan átolvasni, pontosan milyen szolgáltatásokat tartalmaz egy-egy külföldi kurzus díja.

A nyelvtanulók például különböző tanfolyamtípusok közül válogathatnak, amelyek közül a legnépszerűbbek a heti 15–20 órások, de aki gyorsabban szeretne haladni az anyaggal, heti 30 órás intenzív kurzusra vagy akár nyelvvizsga-előkészítőre is jelentkezhet. Ezek díja Máltán például heti 190–270 euró, vagyis 70–100 ezer forint, a szezonon kívüli időszakban viszont már 155 euróért is elérhetőek egyhetes kurzusok. Nagyjából hasonló összeggel számolhatnak azok is, akik németül szeretnének tanulni Münchenben vagy Frankfurtban, ők 200–220 euróért heti húsz nyelvórát kapnak. Ezeknél jóval drágábbak a magánórák és az üzleti nyelvi kurzusok, az árak itt – a foglalkozások számától függően – már heti 300 és 800 euró között mozognak.

Szállásból is többféle van, a takarékos megoldást választók családoknál vagy kollégiumban lakhatnak hetente 200–300 euróért. A nyelvi kiutaztatók apartmanban vagy hotelben is kínálnak szállást, igaz, ezek valamivel drágábbak, a legolcsóbb szobáért hetente 300 euró körüli összeget kell fizetni. Egy kéthetes nyelvtanfolyam szállással így átlagosan 200–300 ezer forintra jön ki, de ebben az összegben még nincs benne a repülőjegy és a transzfer ára, az étkezés, ahogy a különböző fakultatív programokért, kirándulásokért, városnézésekért is külön kell fizetni.

Az amerikai tanfolyamok már más árkategóriába tartoznak. Magyar cégek több mint tíz város – például Chicago, New York, Los Angeles és Philadelphia – nyelviskoláival állnak kapcsolatban, amelyek kínálnak általános, intenzív, üzleti, sőt kifejezetten gyerekeknek szóló vagy éppen a negyven év feletti korosztályt célzó kurzusokat is. Egy kéthetes, általános nyelvtanfolyam szállással és önellátással átlagosan 1100–1500 dollártól, vagyis 350–480 ezer forinttól kezdődik, a repülőjegyért, az étkezésért és a választható programokért külön kell fizetni.

Magyarul? Egy szót sem

A koronavírus-járvány persze ennek a szektornak sem tett jót. „A járvány miatt jelentősen visszaesett a tanulók száma. Volt olyan időszak, amikor az iskolák kénytelenek voltak teljesen bezárni, hiszen senki nem tudott utazni sehová. Több nyelviskola kínált online órákat, amelyekhez otthonról lehetett csatlakozni, de az persze nem olyan élmény. Még a járvány enyhülése után, a nyári időszakban is jóval kevesebben mertek elindulni külföldre, mert sok volt a bizonytalan tényező. A fertőzöttek emelkedő száma és a beutazási feltételek mostani változása miatt megint nem ez a legmegfelelőbb idő az utazásra” – magyarázza Szellner Krisztina.

Pedig tény, hogy a külföldi nyelvtanfolyamoknak van egy megkérdőjelezhetetlen előnye az itthoni kurzusokkal szemben: a „tanulás” soha nem ér véget. Mivel a diákoknak Máltán, az Egyesült Királyságban vagy éppen Németországban esélyük sincs magyarul boldogulni, bevásárlás, buszjegyvásárlás, kirándulás közben is gyakorolják a nyelvet. Ráadásul a kurzusokra kis túlzással a világ (de legalábbis Európa) minden tájáról érkeznek nyelvtanulók, ez pedig végképp arra „kényszeríti” a nyelvtanulókat, hogy a közösen tanult nyelven beszélgessenek egymással – órák után is.