Milliók tanulnak nyelveket ezekkel az appokkal, havonta alig néhány száz forintért

Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a nyelvoktatási piacból a Duolingo, a Babbel, a Rosetta Stone és a többi nyelvoktató app, amelyeknek a letöltésszáma és bevétele a járvány berobbanásakor többszörösére ugrott. Persze így is van hova fejlődni: világszerte több mint kétmilliárdan tanulnak valamilyen nyelvet, többségük még mindig a hagyományos módszerekkel. Az Eduline Nyelvtanulás 2022 kiadványának cikke.

  • Eduline

Miért pont nyelveket kezdtek el tanulni az emberek, amikor berobbant a járvány? Ezt a kérdést tette fel a BBC közel másfél évvel a 2020-as lezárások után. Mert bár a kényszerű otthonlét sokak számára egyben több szabadidőt is jelentett, mégis furcsa választásnak tűnik felfrissíteni a megkopott franciatudást vagy belevágni a japántanulásba egy olyan időszakban, amikor épp feje tetejére áll a világ.

2020 tavaszán nemcsak az iskolák és az egyetemek zártak be, hanem a nyelviskolák is távoktatásra tértek át, jókora veszteségeket szenvedve. Az online nyelvoktatásban utazó cégek azonban szárnyaltak. Volt olyan app, amelynek letöltési száma a koronavírus-járvány első hulláma idején 300 százalékkal ugrott meg, egy másik alkalmazás bevételei pedig 50 százalékkal nőttek. A Busuu nevű app a pandémia előtti időszakhoz képest megháromszorozta bevételét Kínában és Olaszországban, a Preplyt – amelyen főként nyelvtanárok és anyanyelvi beszélők kínálnak online órákat – is háromszor annyian használták ebben az időszakban, mint a járvány előtt. A korábban is népszerű Rosetta Stone-nál is gyorsan reagáltak a lezárásokra, és korlátlan hozzáférést adtak nyelvtanároknak és diákoknak a 2020-as tanév végéig - olvasható az Eduline Nyelvtanulás 2022 kiadványában.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

A nyelvoktatási piac korábban sem volt kicsi – egy 2016-os kutatás alapján világszerte kétmilliárdnál is többen tanulnak valamilyen idegen nyelvet –, ám ebből egyre nagyobb szeletet hasít ki a digitális nyelvoktatás. Már tavaly 6 milliárd dolláros bevételről számoltak be, szakértők pedig arra számítanak, hogy ez az összeg 2025-re 9 milliárdra nő majd.

A leggyakrabban emlegetett sikersztori persze a Duolingóé, amely a 2010-es évek elején debütált, 2020-ra pedig már több mint 500 millióan töltötték le, közülük 40 millióan aktívan használják. A Duolingónak 160 millió dolláros bevétele van, pedig az alapverzió ingyenes, a havonta 10 dolláros prémium változatra – amely reklámmentes, és offline is lehet vele tanulni – pedig a felhasználók kevesebb mint öt százaléka fizet elő. A 2020-as lezárásokat követően egyébként hirtelen 30 millióan töltötték le a Duolingót, ez pedig a szokásos januári – az újévi fogadalmakat követő – felhasználószám-emelkedést is túlszárnyalta.

A 2020-as lezárások idején persze a magyar fejlesztésű nyelvoktató appok felhasználóinak száma is megugrott. A Drops 2020 októberében például elérte a 25 milliós letöltésszámot és 10 millió dolláros bevételt. 2018-ban egyébként a Google Play legjobb alkalmazásai közé választották, novemberben pedig felvásárolta a kvízjátékairól ismert, norvég Kahoot! nevű vállalat. A magyar fejlesztők által készített app harminchárom nyelven kínál kurzusokat, a nagy nyelvek mellett a felhasználók például izlandi és szamoai nyelvet is tanulhatnak.

A szintén magyar fejlesztésű, 2013-ban piacra dobott Xeropant is egyre többen – ma már több mint másfél millióan – használják. A koronavírus berobbanása náluk is komoly lökést jelentett, csak 2020 áprilisában 60 ezer új felhasználójuk lett. „2019-ben készítettünk egy kutatást, amiből kiderült, hogy a felhasználóink 33 százaléka 25-34 éves, közülük a legtöbben kezdők vagy újrakezdők. Ez a korosztály teljesen önállóan tanul a Xeropannal” – mondja Bertalan-Fekete Mónika, a Xeropan marketingmenedzsere. A többi felhasználó az iskolások közül kerül ki, sok nyelvtanár a csoportos órákon is használja a Xeropan Classroomot, például az órák elején bemelegítésként vagy két feladat között lazításként.

A teljes cikket az Eduline Nyelvtanulás 2022 kiadványában olvashatjátok el. Keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.