Gyerekkori nyelvtanulás és „babaangol”: mikor érdemes elkezdeni az angolt vagy a németet?

Több tucat nemzetközi bölcsőde, óvoda és „babaangolt” kínáló nyelviskola közül válogathatnak azok a szülők, akik azt szeretnék, hogy a gyerekeik minél hamarabb elkezdjék a nyelvtanulást. De mikoris érdemes kezdeni?

  • Csik Veronika

Kids’ Kiosk International Nursery and Kindergarten, Plum Pudding International Kindergarten, Apple Tree Kindergarten and Nursery, Happy Kids International Kindergarten and Nursery – egymást érik a nemzetközi óvodák Budapest II. és XII. kerületében. Az egyik legnépszerűbb nemzetközi óvoda a II. kerületben működik, oldaluk szerint évek óta készítenek fel gyerekeket a magyar és a nemzetközi iskolai továbbtanulásra. A csoportok tényleg nemzetköziek, az óvodapedagógusok között angol és magyar anyanyelvűek is vannak, a gyerekek pedig 32 különböző országból származnak. A kommunikáció nyelve természetesen az angol, hetente kétszer azonban magyar nyelvi foglalkozásokat is tartanak.

Nem véletlen, hogy az elmúlt években több tucat „kétnyelvű” bölcsőde és óvoda nyílt Budapesten és a vidéki nagyvárosokban: egyre több szülő keres olyan helyet gyerekeinek, ahol minél hamarabb, akár már egy-másfél éves korban elkezdhetnek ismerkedni az angollal. Ezért több tízezer forintot is hajlandóak fizetni, a nemzetközi magánbölcsődékben minimum százezer forintos a havi „tandíj”, de az utóbbi időben több önkormányzati óvodában is indítottak angol, német vagy francia nyelvi programokat.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

A legkisebbeknél nem nyelvtanulásról, hanem nyelvelsajátításról beszélünk – szögezi le Mészáros Szilvia, a Helen Doron Magyarország szakmai vezetője. Az oktatóközpont-hálózat négy kontinens 39 országában kínál foglalkozásokat különböző korú gyerekeknek, a pár hónapos csecsemőktől egészen az érettségizőkig. Meggyőződésük, hogy a gyerekek hatéves kor alatt gyakorlatilag bármilyen nyelvet el tudnak sajátítani, bármilyen hangképzésre képesek, hiszen saját anyanyelvükkel is ebben a korban ismerkednek meg.

A cél az, hogy anyanyelvi szinten tanuljanak meg angolul, és amikor felnőnek, kétnyelvűek legyenek”

– magyarázza Mészáros Szilvia, hozzátéve: tapasztalataik szerint, ha egy gyerek időben elkezdi az angolt, később azokkal a diákokkal vetekszik a tudása, akik külföldről költöztek Magyarországra. A Helen Doron-programokban részt vevők statisztikái azt mutatják, hogy akik egészen kicsi koruktól járnak angol nyelvi foglalkozásokra, 14 éves korukra középfokú, 16–17 évesen pedig felsőfokú nyelvvizsgát szereznek.  

A korai nyelvtanulás – pláne a babaangol – persze megosztó téma, nem véletlen, hogy számos szülői fórumon foglalkoznak azzal a kérdéssel, mikor érdemes elkezdeni a gyerekkel a nyelvoktatást. Mikor is érdemes kezdeni, és hogyan célszerű kipróbálni? Ezekre a kérdésekre is válaszolunk szakértők segítségével a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában.

<### CustomHTML Visible="true" customhtml_encoded="PGRpdiBjbGFzcz0iaWZyYW1lbHktZW1iZWQiPjxkaXYgY2xhc3M9ImlmcmFtZWx5LXJlc3BvbnNpdmUiIHN0eWxlPSJoZWlnaHQ6IDE0MHB4OyBwYWRkaW5nLWJvdHRvbTogMDsiPjxhIGhyZWY9Imh0dHBzOi8vZWR1bGluZS5odS9ueWVsdnRhbnVsYXMvMjAyMjAyMTVfbnllbHZ2aXpzZ2FfdGVuZGVuY2lhayIgZGF0YS1pZnJhbWVseS11cmw9Ii8vaWZyYW1lbHkubmV0L3VrcDNCdGo/Y2FyZD1zbWFsbCI+PC9hPjwvZGl2PjwvZGl2PjxzY3JpcHQgYXN5bmMgc3JjPSIvL2lmcmFtZWx5Lm5ldC9lbWJlZC5qcyIgY2hhcnNldD0idXRmLTgiPjwvc2NyaXB0Pg==" CMSCaption="[[ CustomHTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.