Több tucat nemzetközi bölcsőde, óvoda és „babaangolt” kínáló nyelviskola közül válogathatnak azok a szülők, akik azt szeretnék, hogy a gyerekeik minél hamarabb elkezdjék a nyelvtanulást. De mikoris érdemes kezdeni?
Kids’ Kiosk International Nursery and Kindergarten, Plum Pudding International Kindergarten, Apple Tree Kindergarten and Nursery, Happy Kids International Kindergarten and Nursery – egymást érik a nemzetközi óvodák Budapest II. és XII. kerületében. Az egyik legnépszerűbb nemzetközi óvoda a II. kerületben működik, oldaluk szerint évek óta készítenek fel gyerekeket a magyar és a nemzetközi iskolai továbbtanulásra. A csoportok tényleg nemzetköziek, az óvodapedagógusok között angol és magyar anyanyelvűek is vannak, a gyerekek pedig 32 különböző országból származnak. A kommunikáció nyelve természetesen az angol, hetente kétszer azonban magyar nyelvi foglalkozásokat is tartanak.
Nem véletlen, hogy az elmúlt években több tucat „kétnyelvű” bölcsőde és óvoda nyílt Budapesten és a vidéki nagyvárosokban: egyre több szülő keres olyan helyet gyerekeinek, ahol minél hamarabb, akár már egy-másfél éves korban elkezdhetnek ismerkedni az angollal. Ezért több tízezer forintot is hajlandóak fizetni, a nemzetközi magánbölcsődékben minimum százezer forintos a havi „tandíj”, de az utóbbi időben több önkormányzati óvodában is indítottak angol, német vagy francia nyelvi programokat.
| Miért "néma" a magyarok fele? |
Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.  |
A legkisebbeknél nem nyelvtanulásról, hanem nyelvelsajátításról beszélünk – szögezi le Mészáros Szilvia, a Helen Doron Magyarország szakmai vezetője. Az oktatóközpont-hálózat négy kontinens 39 országában kínál foglalkozásokat különböző korú gyerekeknek, a pár hónapos csecsemőktől egészen az érettségizőkig. Meggyőződésük, hogy a gyerekek hatéves kor alatt gyakorlatilag bármilyen nyelvet el tudnak sajátítani, bármilyen hangképzésre képesek, hiszen saját anyanyelvükkel is ebben a korban ismerkednek meg.
A cél az, hogy anyanyelvi szinten tanuljanak meg angolul, és amikor felnőnek, kétnyelvűek legyenek”
– magyarázza Mészáros Szilvia, hozzátéve: tapasztalataik szerint, ha egy gyerek időben elkezdi az angolt, később azokkal a diákokkal vetekszik a tudása, akik külföldről költöztek Magyarországra. A Helen Doron-programokban részt vevők statisztikái azt mutatják, hogy akik egészen kicsi koruktól járnak angol nyelvi foglalkozásokra, 14 éves korukra középfokú, 16–17 évesen pedig felsőfokú nyelvvizsgát szereznek.
A korai nyelvtanulás – pláne a babaangol – persze megosztó téma, nem véletlen, hogy számos szülői fórumon foglalkoznak azzal a kérdéssel, mikor érdemes elkezdeni a gyerekkel a nyelvoktatást. Mikor is érdemes kezdeni, és hogyan célszerű kipróbálni? Ezekre a kérdésekre is válaszolunk szakértők segítségével a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában.
<### CustomHTML Visible="true" customhtml_encoded="PGRpdiBjbGFzcz0iaWZyYW1lbHktZW1iZWQiPjxkaXYgY2xhc3M9ImlmcmFtZWx5LXJlc3BvbnNpdmUiIHN0eWxlPSJoZWlnaHQ6IDE0MHB4OyBwYWRkaW5nLWJvdHRvbTogMDsiPjxhIGhyZWY9Imh0dHBzOi8vZWR1bGluZS5odS9ueWVsdnRhbnVsYXMvMjAyMjAyMTVfbnllbHZ2aXpzZ2FfdGVuZGVuY2lhayIgZGF0YS1pZnJhbWVseS11cmw9Ii8vaWZyYW1lbHkubmV0L3VrcDNCdGo/Y2FyZD1zbWFsbCI+PC9hPjwvZGl2PjwvZGl2PjxzY3JpcHQgYXN5bmMgc3JjPSIvL2lmcmFtZWx5Lm5ldC9lbWJlZC5qcyIgY2hhcnNldD0idXRmLTgiPjwvc2NyaXB0Pg==" CMSCaption="[[ CustomHTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
