Gyerekkori nyelvtanulás és „babaangol”: mikor érdemes elkezdeni az angolt vagy a németet?

Több tucat nemzetközi bölcsőde, óvoda és „babaangolt” kínáló nyelviskola közül válogathatnak azok a szülők, akik azt szeretnék, hogy a gyerekeik minél hamarabb elkezdjék a nyelvtanulást. De mikoris érdemes kezdeni?

  • Csik Veronika

Kids’ Kiosk International Nursery and Kindergarten, Plum Pudding International Kindergarten, Apple Tree Kindergarten and Nursery, Happy Kids International Kindergarten and Nursery – egymást érik a nemzetközi óvodák Budapest II. és XII. kerületében. Az egyik legnépszerűbb nemzetközi óvoda a II. kerületben működik, oldaluk szerint évek óta készítenek fel gyerekeket a magyar és a nemzetközi iskolai továbbtanulásra. A csoportok tényleg nemzetköziek, az óvodapedagógusok között angol és magyar anyanyelvűek is vannak, a gyerekek pedig 32 különböző országból származnak. A kommunikáció nyelve természetesen az angol, hetente kétszer azonban magyar nyelvi foglalkozásokat is tartanak.

Nem véletlen, hogy az elmúlt években több tucat „kétnyelvű” bölcsőde és óvoda nyílt Budapesten és a vidéki nagyvárosokban: egyre több szülő keres olyan helyet gyerekeinek, ahol minél hamarabb, akár már egy-másfél éves korban elkezdhetnek ismerkedni az angollal. Ezért több tízezer forintot is hajlandóak fizetni, a nemzetközi magánbölcsődékben minimum százezer forintos a havi „tandíj”, de az utóbbi időben több önkormányzati óvodában is indítottak angol, német vagy francia nyelvi programokat.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

A legkisebbeknél nem nyelvtanulásról, hanem nyelvelsajátításról beszélünk – szögezi le Mészáros Szilvia, a Helen Doron Magyarország szakmai vezetője. Az oktatóközpont-hálózat négy kontinens 39 országában kínál foglalkozásokat különböző korú gyerekeknek, a pár hónapos csecsemőktől egészen az érettségizőkig. Meggyőződésük, hogy a gyerekek hatéves kor alatt gyakorlatilag bármilyen nyelvet el tudnak sajátítani, bármilyen hangképzésre képesek, hiszen saját anyanyelvükkel is ebben a korban ismerkednek meg.

A cél az, hogy anyanyelvi szinten tanuljanak meg angolul, és amikor felnőnek, kétnyelvűek legyenek”

– magyarázza Mészáros Szilvia, hozzátéve: tapasztalataik szerint, ha egy gyerek időben elkezdi az angolt, később azokkal a diákokkal vetekszik a tudása, akik külföldről költöztek Magyarországra. A Helen Doron-programokban részt vevők statisztikái azt mutatják, hogy akik egészen kicsi koruktól járnak angol nyelvi foglalkozásokra, 14 éves korukra középfokú, 16–17 évesen pedig felsőfokú nyelvvizsgát szereznek.  

A korai nyelvtanulás – pláne a babaangol – persze megosztó téma, nem véletlen, hogy számos szülői fórumon foglalkoznak azzal a kérdéssel, mikor érdemes elkezdeni a gyerekkel a nyelvoktatást. Mikor is érdemes kezdeni, és hogyan célszerű kipróbálni? Ezekre a kérdésekre is válaszolunk szakértők segítségével a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában.

<### CustomHTML Visible="true" customhtml_encoded="PGRpdiBjbGFzcz0iaWZyYW1lbHktZW1iZWQiPjxkaXYgY2xhc3M9ImlmcmFtZWx5LXJlc3BvbnNpdmUiIHN0eWxlPSJoZWlnaHQ6IDE0MHB4OyBwYWRkaW5nLWJvdHRvbTogMDsiPjxhIGhyZWY9Imh0dHBzOi8vZWR1bGluZS5odS9ueWVsdnRhbnVsYXMvMjAyMjAyMTVfbnllbHZ2aXpzZ2FfdGVuZGVuY2lhayIgZGF0YS1pZnJhbWVseS11cmw9Ii8vaWZyYW1lbHkubmV0L3VrcDNCdGo/Y2FyZD1zbWFsbCI+PC9hPjwvZGl2PjwvZGl2PjxzY3JpcHQgYXN5bmMgc3JjPSIvL2lmcmFtZWx5Lm5ldC9lbWJlZC5qcyIgY2hhcnNldD0idXRmLTgiPjwvc2NyaXB0Pg==" CMSCaption="[[ CustomHTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.