Az Oktatási Hivatal nyelvvizsga-nyilvántartásából kikért adatok szerint az utóbbi öt évben átlagosan 10 fő körül volt azoknak a nyelvvizsgázóknak a száma, akik felfüggesztéssel járó vizsgacsalás miatt kerültek a rendszerbe. A 2014-2015-ös éven 8-an, egy évvel később 12-en, 2016-2017-es évben pedig 6 esetben jelentettek be olyan súlyú szabálytalanságot, vizsgacsalást, amely az adott nyelvvizsga felfüggesztését vonta maga után.

Az OH-tól kikértük a tavalyi év részletes adatait, ezek alapján a 12 nyelvvizsgacsalás többsége angolból középfokon történt.

Ez a szám persze nem meglepő, hiszen arányaiban ebből a nyelvből tesznek legtöbben nyelvvizsgát minden évben. Azonban a nyelvvizsgacsalások száma, az összes vizsgázószámhoz képest nézve nagyon alacsony. Bár tavaly rekordkevesen vizsgáztak (összesen 82 684-en) a 12 vizsgacsalás még így is elhanyagolható arány. Kíváncsiak voltunk, vajon valóban ennyien csalnak-e a vizsgákon. A nyáron bevezetett online nyelvvizsgarendszer ugyanis sokáig azt a visszahangot kellette a vizsgázók és a laikusok körében, hogy az otthoni vizsgán extrakönnyű csalni, hiszen "senki sem látja".

Ez azonban közel sincs így. Az otthoni online vizsgákra még szigorúbb óvintézkedések vonatkoznak, a szabályozás ebben nagyon részletes és következetes. Két kamera is kötelezően rögzíti a vizsgázó tevékenységét és környezetét, hangfelvétellel együtt. A rendszer rögzíti az egérmozgást, a billentyűzet használatát és a vizsga teljes ideje alatt élő operátor követi figyelemmel a vizsgázókat. Ha probléma merül fel valakinél, másik kolléga veszi át a feladatot. Így a hagyományos, tantermi vizsgáknál is nehezebb az otthoni vizsgán csalással próbálkozni.

10 lebukott diák/év - vajon azt jelenti, nem is csalnak többen?

Ennél valamivel nyilván többen próbálkoznak. Az az igazság, hogy nem minden esetben jutnak el a csalások az Oktatási Hivatalhoz

- magyarázza Rozgonyi Zoltán, az Euroexam International hazai központjának vezetője. "A szabály az, hogy amikor vizsgacsalást tapasztalunk, akkor azt le kell jelenteni, ilyenkor a vizsgázó az OH „feketelistájára” kerül és a jövőben a többi központ is figyel rá, ha ismét vizsgázni megy."

De hogyan lehet kiszúrni azt, aki csal egy vizsgán? A vizsgaközpont vezetője azt mondja, a vizsgákon rengeteg munka van, a személyazonosságot is többször ellenőrzik, megnézik az igazolványokat és a vizsgázókat is, ezt pedig nem csak a teremfelügyelő teszi meg, hanem más is, akinek speciálisan ez a feladata. "Ilyenkor feltűnik, ha valakinél nem stimmel valami. Ilyen esetekben rendszerint azt szoktuk kérni, hogy mutasson egy másik fényképes igazolványt is,

de előfordult már, hogy az adott vizsgarész után a szünetben az érintett vizsgázó közli, hogy a kocsiban maradt az igazolványa, kimegy érte - feláll, elmegy és ott marad az asztalon a kóla, plüss mackó, a papír meg a toll és soha többet nem látjuk ezt a vizsgázót."

Az ilyen kevéssé dokumentálható esetek nem feltétlenül jutnak el az OH-hoz - magyarázza Rozgonyi Zoltán -, egészen egyszerűen azért, mert nem történik velük semmi. Az ugyanis, ha valaki lelécelt még nem bizonyíték a csalásra. A szakember hozzáteszi, ha sikerül is marasztalni a csaláson kapott vizsgázót, a rendőrség nem mindig ér ki, a komolyabb eljárásig pedig nem minden esetben jutnak el ezek az ügyek. A vizsgacsalóknak a bevállalt kockázat ezzel együtt is hatalmas: az okirattal való visszaélés büntetőjogi kategória, több éves szabadságvesztést is vonhat után.

"A csalási próbálkozások nagy része időben kiderül és meg tudjuk akadályozni, de becslésem szerint az összes vizsgázó pár tizedszázalékát is alig elérő arány, amiben a csalók sikerrel járnak. Viszont a rendszer ettől függetlenül képes ellátni a feladatát - évekkel ezelőtt, mikor kirobbant az egyik legnagyobb nyelvvizsgabotrány, kezdték el szigorítani a szabályokat" - mondja az Euroexam vezetője.

A csalás szájról szájra terjed, ha valakinek sikerül, garantáltan el fogja mondani másoknak."

Ha ezt érzékelik a központok, akkor általában az adott vizsgahelyszínhez extra védelmet, akár rendőröket is hívnak, akiknek a jelenléte általában elijeszti a pár csalásra készülő vizsgázót. Ehhez arra van szükség, hogy a vizsgahelyszínt nyújtó nyelviskolák és az egész folyamatért felelős vizsgaközpontok is komolyan vegyék az előírásokat - teszi hozzá Rozgonyi Zoltán.

De vajon kik csalnak?

Az is abszolút belőhető, hogy kik próbálkoznak amúgy a csalással - ez mindig a már egyetemet befejezett, fiatal felnőttek (jobbára 30-as, 40-es korosztály) körében van jelen. Én még életemben nem láttam gimnazistát komoly rákészüléssel csalással próbálkozni - mondja a szakember.

A legtipikusabb csalási forma egyébként bérvizsgázás. Ez viszont komoly szervezést, felkészültséget igényel, nem beszélve mindennek az anyagi vonzatáról. Egy bérvizsgának nagyon drága, hiszen komoly következményi lehetnek annak, ha valakit tetten érnek egy hamis igazolvánnyal. A vizsgaközpontok azonban, ilyen esetekben tudják, kiknek kell a személyazonosságát kétszer is megnézni - állítja Rozgonyi Zoltán.