Majdnem 30 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgázók száma az elmúlt egy évben. Ha a 2021-es adatok sem javulnak, annak katasztrofális következményei lehetnek a nyelvvizsgaközpontokra.
2020 második felében összesen 32 889-en tettek nyelvvizsgát, ez majdnem 16 ezer vizsgázóval kevesebb, mint egy évvel korábban - ekkor 48 619-en vizsgáztak. Éves szinten is beszédesek a számok, 2020-ban összesen 81 581-en vizsgáztak, míg 2019-ben 124 468-an szereztek bizonyítványt. Bár 2019-ben, az egy évvel későbbre tervezett kötelező nyelvvizsga jelentett egy kis megugrást a vizsgázószámban, azonban a novemberi bejelentést követően, amikor a kormány visszavonta ezt a felvételi követelményt, meg is torpant a növekedés.
“Nyilván a koronavírus is betett a vizsgázószámnak, mivel a felvételi időszak általában a legnépszerűbb, 2020-ban pedig pont május-júniusban nem lehetett vizsgákat tenni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy tavaly szeptemberig közel 110 ezer friss diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt” – mondja a csökkenés okáról Rozgonyi Zoltán a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. "Illetve azt is ki kell emelni, hogy az utóbbi években folyamatosan csökkent a vizsgázók száma, erre csak rátett egy lapáttal a jelenlegi helyezt."
A nyelvvizsgaközpontok a tavalyi szint környékére tervezik a nyelvvizsgaszámokat, esetleg egy kicsivel lehet magasabb, mint a 2020-as, mert az elhúzódó járványhelyzet miatt még mindig sokan kivárnak - mondja a szakember. Hozzátéve: azt a fokozatos csökkenést, ami az elmúlt három évben jelen volt, valószínűleg nem lehet majd megállítani.
Bár tavaly lehetőséget kaptak a központok, hogy a bezárások idején online szervezzenek vizsgákat, ezzel nem mindenki tudott élni. Az a pár vizsgaközpont, ahol a nyári időszakban is szerveztek online nyelvvizsgákat, viszont azzal szembesült, hogy a komoly szakmai felkészültség mellett ez a vizsgaforma mérhetetlenül költséges is - arról nem beszélve, hogy a tavaszi karantén alatt is csak a vizsgázók harmada élt ezzel a lehetőséggel.
Rozgonyi Zoltán szerint egy nagyobb központ átlagos vizsganapján például 1500-an hagyományosan vizsgáznak különböző helyszíneken és csupán 200-250-an választják az online lehetőséget. “A központnak a 200 online vizsgázó kiszolgálása mennyiségében szinte azonos munkabefektetést igényel, mint az 1500 hagyományosan vizsgázóé, tehát a feladatmennyisége megduplázódott. Ehhez jön hozzá, hogy az online vizsgáztatásban olyan személyzetre van szükség, akik egészen más felkészültségűek, mint a sok éve bejáratott hagyományos vizsgáztatás személyzete.”
Az online vizsgák részaránya ott, ahol októbertől párhuzamosan indultak papíralapú és otthoni online vizsgák is, 15 százalék körül mozgott eddig. Ez a nyári időszakban is hasonlóan alakult, a veszélyhelyzet alatt a nyelviskolák a tanfolyamoknak és óráknak csak a 10-50 százalékát tudták online megtartani. Ez az arány annak függvényében alakult, hogy az adott központ milyen profilú - a céges ügyfelek nagy részét meg tudták tartani a központok a statisztikák alapján.
Harc a fennmaradásért?
A nyelviskolákat leginkább a járvány és a nyelvvizsgakötelezettség ideiglenes eltörlése sújtotta. A legtöbben most kivárnak, de a vizsgáztatás nagy mértékben a központi szabályozástól függ, így egy-egy ilyen komoly döntés már másnapra meglátszik a központoknál.
A kisebb nyelvvizsgaközpontok megélhetése nagyban a fenntartótól függ - mondja a Nyelvtudásért Egyesület elnöke - sok közülük az egyetemi intézmény, így ott az intézmény biztosítja a túlélést minimális szinten, de ahol nem, ott bezártak. Az önálló intézményként működő központoknál a felkészültségen, üzleti hátterén egyéb forrásokon múlik, hogy túlélnek-e.
A szakmai részvevők az évek óta húzódó megoldatlan kérdések miatt előre tervezett, szakmailag megalapozott rendszert szereznének, és ebbe illeszkedő, évekre előre utat mutató oktatáspolitikai döntéseket szeretnénk látni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
