Karácsonyi ajándékként az Egyesült Királyság az Európai Unió elhagyása után kilépett az Erasmus-programból is, és a tervek szerint sajátot indít majd. Ez a lépés azonban komolyan betehet az eddig jól működő külföldi csereprogramoknak és kapcsolatoknak is.
Nagy-Britannia 33 év után elhagyja el az Erasmus-programot. Adam Tickell, a Sussexi Egyetem rektorhelyettese szerint a döntés azért is szomorú, mert épp náluk tették le az egész program alapjait, ami az elmúlt években többezer diák életét változtatta meg teljesen.
A legfrissebb adatok alapján, 2019-ben több mint 5000 magyar egyetemista vett részt a programokban, sokan közülük most is és a korábbi években is az Egyesült Királyságba utaztak (a magyar diákok körében egyébként a három legnépszerűbb Erasmus célpont 2019-ben Németország, Spanyolország, Románia voltak).
A korábbi számok alapján azonban látszik, hogy az Egyesült Királyság a harmadik legnépszerűbb utazási célnak számított Spanyolország és Németország mögött. Az összes, több mint 340 ezer diákból ugyanis majdnem 32 ezren a szigetországba töltötték az Erasmus-félévüket. Illetve az is látszik, hogy a brit diákok is szívesen utaztak a programmal, hatodik legaktívabb résztvevőként évente több mint tízezer hallgató utazott valamelyik ország egyetemére.
A jelenlegi álláspont szerint azoknak, akiknek még a megállapodás előtt megpályázták és meg is kapták az ösztöndíjat, nem kell aggódniuk - hacsak a vírushelyzet nem vágja keresztbe az egészet - utazhatnak, azonban a továbbiakban nem lesz lehetőség az Erasmus keretein belül a szigetországba utazni, illetve a brit hallgatóknak európai egyetemekre jönni.
A széles körben elérhető Erasmus-program eddig biztosította, hogy a kalandvágyó hallgatók a világrangsorok éllovas egyetemi közül válogatva angol és skót egyetemeken tanulhassanak, azonban a mostani döntés követően mindkét oldalt - a biteket és az Európai Uniót is - komoly veszteségek érhetik. Az angol vezetés is így gondolja, szerintük az Erasmus-program előnyeit nagyon nehéz lesz egy nemzeti programmal helyettesíteni.
Mi lesz az Erasmus helyett?
Boris Johnson miniszterelnök bejelentése szerint 2021 szeptemberétől az Alan Turing matematikusról elnevezett Turing-program veszi át az Erasmus helyét Nagy-Britanniában, amely körülbelül 35 ezer brit egyetemistának teszi majd lehetővé a külföldi továbbtanulást nemcsak Európában, hanem világszerte.
A program költsége évi 100 millió font (közel 40 milliárd forint), ami azt jelenti, hogy egy diákra körülbelül 2800 font (1,1 millió forint) jut majd - ment bele az anyagiakba a Politico. Ez az összeg csekélynek tűnik ahhoz képest, hogy az Erasmus által biztosított infrastruktúrát - a kreditpontokat, a tandíjat és egyéb támogatásokat - egy hosszú és költséges folyamat keretében valószínűleg újra kell majd tárgyalni, nem is beszélve az olyan kiadásokról, mint a repülőút vagy a szállás, amelyek bizonyos országokban igen jelentősek lehetnek - összegezte az Eduline-nak az Engame Akadémia.
Ezen felül az Erasmus-program széles körben nyitott kaput a külföldi tanulásnak, félő, hogy a kilépéssel a kevésbé tehetős hallgatók elveszítik ezt a lehetőséget. Ráadásul a Turing-program csak a brit diákok kiutazását támogatja, a Nagy-Britanniába érkező európai egyetemisták helyzetére nem is ad választ.
Az Egyesült Királyságnak a Brexit-megállapodás miatt nagyon sok felsőoktatást érintő kérdésre kell választ találnia a 2021-es őszi félévkezdésig, ugyanis nem csak a csereprogramok, hanem a magyar és más európai hallgatók külföldi továbbtanulása is változik azzal, hogy a britek kiléptek az Unióból.
Egy része megy, másik marad
Az északír egyetemisták egy Írországgal kötött külön megállapodás alapján továbbra is maradnak a programban - jelentette be az ír felsőoktatási miniszter. A kétoldalú megállapodások alapján ezentúl is lesz lehetőség csereprogramokra a birt és európai egyetemek között. Ezen felül a skót miniszterelnök is azt üzenete az Uniónak, hagyják nyitva az ajtókat, mert a skótok hamarosan visszatérnek, azonban azt még nem tudni, hogy ez az Erasmus programok kapcsán mit jelentene pontosan.
Vírus alatt Erasmus?
Sajnos sok hallgató terveit húzhatta keresztbe a vírushelyzet. Az őszi félévben a hazai programokat szervező Tempus Közalapítvány a járvány miatt vis major helyzetnek kezelte minden bajba került ösztöndíjas helyzetét. Így ha a fogadó állam és intézmény hatályos járványügyi intézkedései miatt nem volt lehetőség arra, hogy eleget tegyenek a diákok ösztöndíjas kötelezettségeiknek, akkor a korábbi hazatérésük rendkívüli eseménynek számított és költségeik elszámolhatóak voltak. A jelenlegi szabályokkal kapcsolatban, és a 2021-es tervekről megkerestük a hazai Erasmus-programok koordináló minisztériumot, cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
