A jelentkezők nagyjából egyharmadának nem sikerült a nyelvvvizsgája 2019-ben

2019-ben összesen 124 468-an tettek nyelvvizsgát, 4 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Megnéztük, hogy ebből hány vizsga lett sikeres, illetve azt is, hogy a legnépszerűbb nyelveken hogyan teljesítettek a vizsgázók. Mutatjuk a számokat.

  • Eduline

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának statisztikáiból kiderül, hogy 2019-ben összesen 124 468-an tettek nyelvvizsgát, 4 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Ebből 82 366 vizsga lett sikeres, a vizsgázók nagyjából egyharmada, szám szerint 42 102-en pedig elbuktak a vizsgán.

A legtöbben tavaly is angolból vizsgáztak: összesen 94 147-en, amelyből 64 053 sikeres és 30 094 sikertelen vizsga született. A második legnépszerűbb nyelvből, azaz németből 21 925-en tettek nyelvvizsgát. Ebből a nyelvből 13 403-an tudták megugrani a követelményeket és 8522-en hasaltak el a vizsgán.

A népszerűségi sorrendben harmadik helyre került az eszperantó, bár ez 1861 vizsgázóval jóval elmarad az előző két nyelvtől. Az eszperantó nyelvvizsgát 740-en tették le sikeresen 2019-ben, 1121-en pedig elbuktak rajta.

Viszonylag sokan választották még tavaly a nyelvvizsgájukhoz a lovári, a francia, a spanyol, illetve az olasz nyelvet. Lovári nyelvből 664 sikeres és 748 sikertelen, franciából 856 sikeres és 547 sikertelen nyelvvizsga született. Az 1254 spanyol jelentkezőből 845-nek, a 987 olasz nyelvvizsgázóból pedig 661 vizsgázónak sikerült a nyelvvizsgája.

Nyáron szeretnétek nyelvvizsgázni? 2020. augusztus 31-ig akár még online is vizsgázhattok ugyanis a kormány döntése alapján az online vizsgáztatásra vonatkozó, veszélyhelyzet idejére szóló akkreditáció eddig érvényes. Erről itt írtunk korábban. Azt pedig, hogy mely nyelvvizsgaközpontok kapták meg az online akkreditációt, itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Tovább rövidítené az oviKRÉTA kérdőívének kitöltési idejét a minisztérium, és véleményezésre is felületet adna

A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.

Két éve a pécsi egyetem képzésére íratott be ötven vietnámit Orbán Áron cége, de később is folytatódott a vízumbiznisz

Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.