A járvány miatt a nyelviskolákban tanulók száma drasztikusan lecsökkent. Bár az enyhítések óta fokozatosan térnek vissza a diákok, a számuk egyelőre meg sem közelíti a március eleji szintet. Ráadásul a nyelvvizsga-bizonyítvány nélküli diplomák kiadása miatt több tízezer tanulót veszített el a piac.
A koronavírusjárvány a nyelviskolák és vizsgaközpontok piacát is erősen érintette – írja a hvg.hu a Világgazdaságra hivatkozva. Rozgonyi Zoltán a Nyelvtudásért Egyesület elnöke a Világgazdaságnak elmondta, bár az enyhítések után elkezdtek visszatérni a tanulók a nyelviskolákba, a számuk még meg sem közelíti a márciusi szintet, csupán a kétharmada annak, amit tavaly ilyenkor mértek.
Nyelvvizsgák szempontjából a márciusi-májusi időszak számít „főszezonnak”, de idén tavasszal fele annyi diák sem tanult nyelviskolában és tett nyelvvizsgát, mint a korábbi években ilyenkor. Ráadásul a nyelvvizsga-bizonyítvány nélküli diplomák kiadásával 20-30 ezer diákot veszített a piac.
Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke a Világgazdaságnak elmondta, a veszélyhelyzet alatt a nyelviskolák a tanfolyamoknak és óráknak csak a 10-50 százalékát tudták online megtartani. Ez az arány annak függvényében alakult, hogy milyen az iskola profilja: akiknek több céges ügyfelük van, ők egyszerűbben át tudtak állni az online oktatásra, mint azok, akik főleg magánszemélyeket oktatnak.
Az online oktatás a korlátozások enyhítésével nem szűnt meg, és vélhetően a későbbiekben sem fog. A nyelviskolák a tanfolyamok 10-20 százalékát a továbbiakban is online fogják megtartani, mivel így az egész országra kiterjeszthetik a piacukat, illetve a járvány második hulláma esetén sokkal gördülékenyebben tudnak majd alkalmazkodni az esetleges korlátozásokhoz.
Egyre több volt hallgató veszi át a nyelvvizsga nélküli diplomáját
13 ezer volt hallgató már biztosan átvette az oklevelét.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
