Így szerezheted meg a legtöbb pontot a felvételin: nyelvvizsgázz okosan!
Idén felvételiztek egyetemre-főiskolára, ezért szeretnétek minél több pontot gyűjteni? Utánajártunk, hány pontot ér a nyelvtudás, hogyan érdemes taktikázni az emelt szintű érettségivel és a nyelvvizsgával, és meddig kell megszerezni a nyelvvizsga-bizonyítványt ahhoz, hogy pluszpontokat kapjatok érte. 1. rész.
Az egyetemi-főiskolai felvételin minden jelentkező legfeljebb 500 pontot szerezhet. Ebbe beleszámít(hat) az öt fő tantárgy utolsó két év végi tanulmányi eredménye és az érettségi átlageredménye (maximum 200 pont), a két fő - a kiválasztott szakon előírt - érettségi tárgy százalékos eredménye (maximum 200 pont) és a többletpontok (maximum 100 pont).
A 2017-es felvételin is lehet duplázni: ez azt jelenti, hogy minden jelentkezőnek kétféleképpen számolják ki az összpontszámát. Vagy összeadják az év végi jegyekből és az érettségi átlageredményéből kalkulált „tanulmányi pontszámot”, valamint a két fő érettségi tárgy százalékos eredményét, vagy ez utóbbit megduplázzák. Mindkét esetben a végeredményhez adják hozzá a többletpontokat. A felvételi eljárásban automatikusan azt a verziót veszik figyelembe, amelyik a magasabb.
Felvételi matek: hány pontot ér a nyelvtudás?
A legnagyobb kérdés persze az, hogyan lehet az érettségi és a többletpontokat minél feljebb tornázni.
Ha nem nyelvi érettségivel indultok a felvételin, akkor tiszta az ügy: a komplex B2-s (vagyis középfokú) nyelvvizsgáért 28, a komplex C1-es (felsőfokú) nyelvvizsgáért 40 pluszpontot kaptok.
Ha a kiválasztott szakon kötelezővé tették az idegen nyelvű érettségit (például anglisztika szakon tanultok tovább, így mindenképpen számít az angolérettségi eredménye), más a helyzet. Ha emelt szintű érettségit kell tennetek, akkor egy másik nyelvből tett nyelvvizsgáért megkapjátok a fenti 28 vagy 40 pluszpontot, ha azonban ugyanabból a nyelvből tesztek emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát, csak az egyikért jár többletpont.
Ha az adott egyetem vagy főiskola képzésén kötelező ugyan az adott idegen nyelvből érettségizni, de beérik a középszintű érettségivel is, trükkösebb a dolog: két lehetőség közül kell választanotok.
1. lehetőség: ha középszintű érettségit tesztek, akkor természetesen magasabb (akár jóval magasabb) pontszámot tudtok elérni a maximális 100 pontból, mint ha emelt szintű érettségire jelentkeznétek. Ha emellett tavasszal elmentek nyelvvizsgázni, akkor - szinttől függően - megkapjátok a nyelvvizsga-bizonyítványért járó többletpontokat is. A felvételizők túlnyomó többsége ezt az opciót választja.
2. lehetőség: ha emelt szintű érettségit tesztek, akkor valószínűleg kevesebb pontot fogtok megszerezni a maximális 100-ból, mint ha a jóval könnyebb középszintű érettségi választottátok volna, viszont az emelt szintű érettségiért járó többletpontok száma magasabb: tantárgyanként 50 pont.
Azt, hogy a két lehetőség közül melyik a jobb, azt előre (sajnos) senki nem tudja megmondani, azzal viszont biztosan nem fogtok mellé, ha a döntésbe bevonjátok a nyelvtanárotokat is, aki tisztában van azzal, milyen szinten álltok az adott idegen nyelvből.
| Középszint és középfok: nem ugyanaz |
| Fontos infó, hogy a középszintű idegen nyelvi érettségi B1-es szintű, míg az emelt szintű érettségi B2-es. A nyelvvizsgaközpontokban a B1-es szintet alapfoknak hívják, míg a B2-t középfoknak (az egyetemi-főiskolai felvételin csak a B2-es és a C1-es nyelvvizsgáért jár többletpont, a B1-esért nem). Vagyis az emelt szintű érettségi szintje a középfokú nyelvvizsgáénak felel meg. |
Ezekre a szabályokra is figyelni kell
Hogy a lehető legtöbb felvételi pontot szerezzétek meg egy-egy jól sikerült érettségivel, nyelvvizsgával (na meg az ügyes taktikázással), ahhoz a felvételi tájékoztató apróbetűs részét is ismernetek kell.
Ha például több különböző nyelvből szereztek nyelvvizsgát, például angolból van egy C1-es, németből pedig egy B2-es nyelvvizsgátok, akkor is "csak" 40 többletpontot kaptok, ez ugyanis a nyelvtudásért járó pluszpontok felső határa, ennél többet nem szerezhettek nyelvtudásra hivatkozva.
| Minden a nyelvvizsgákról |
|
Melyik nyelvvizsgán nincsen nyelvtani feladatsor? Ebben a cikkben megnéztük, hogy a piacvezető nyelvvizsgaközpontok közül hol húzták ki a feladatlistáról a nyelvhelyességet mérő tesztet, és hol ellenőrzik továbbra is külön feladattal a szókincsbeli és a nyelvtani tudást. Itt megnézhetitek, hány feladatot kell megoldanotok a legnépszerűbb B2-es, kétnyelvű nyelvvizsgákon, ebben a cikkben pedig az egynyelvű B2-es nyelvvizsgák feladatszámáról és -típusairól találtok hasznos információkat. Ebben a cikkben arról találtok infót, a vezető nyelvvizsgaközpontok közül melyek (és milyen vizsgarészeken) engedik a nyomtatott szótár használatát, sőt hasznos tippeket is adunk a hatékony szótárhasználathoz. Itt a szótárhasználati készségek fejlesztéséhez találtok hasznos tanácsokat, tippeket, ebben a cikkben az egyéni és a páros szóbelizés előnyeiről olvashattok. Sorozatunk múlt heti részében pedig azt néztük meg, milyen feladatokat kaptok a vezető nyelvvizsgaközpontok szóbeli vizsgáin. |
Azok a felvételizők, akik igazoltan nem tudják letenni a komplex nyelvvizsgát, a B2-es szóbeliért vagy írásbeliért is megkapják a 28 pluszpontot, a C1-es szóbeliért vagy írásbeliért pedig a 40 többletpontot.
Nem mindegy, melyik vizsgaidőpontra jelentkeztek
Ha idén felvételiztek, és a következő hónapokban még szeretnétek nyelvvizsgát tenni, nagyon kell figyelnetek a határidőkre. A dokumentumpótlás határideje a 2017-es felvételin július 12., vagyis utoljára ezen a napon nyújthattok be, tölthettek fel az e-felvételi rendszerébe olyan dokumentumokat, amelyek a jelentkezéskor még nem álltak rendelkezésre - ilyen többek között a nyelvvizsga-bizonyítvány.
Vagyis mielőtt jelentkeztek egy tavaszi nyelvvizsgára, mindenképpen kérdezzetek rá, sikeres vizsga esetén mikor kapjátok meg a bizonyítványt. A legtöbb nyelvvizsgaközpontban odafigyelnek arra, hogy a felvételizők időben fel tudják tölteni a bizonyítványukat az elektronikus felvételi rendszerbe, az Euroexamnél és a TELC-nél például minden év májusában úgy időzítik a legnagyobb nyelvvizsgát, hogy minél később vizsgázhassanak a diákok (így több idejük van a felkészülésre), de a gyors javítás miatt időben megkapják a bizonyítványt.
