Egységesítené a nyelvvizsgáztatást a Nefmi
A nyelvvizsgázók jelenleg az országban huszonhárom államilag elismert vizsgaközpontba mehetnek, ahol más-más saját tesztekkel mérik a vizsgázók általános vagy szakmai nyelvtudását. Ennek a rendszernek a megváltoztatását fontolgatja most az oktatási államtitkárság.
Az
Origo
birtokába került nyelvoktatási stratégia tervezete szerint - amely elfogadása előtt még változhat - a kormány javaslata "egyetlen központ létesítése, amely kidolgozza a feladatokat, elvégzi az előteszteket, állandóan frissíti a feladatsorokat - erre kiképzett tanári testülete segítségével -, és rendszeresen ellenőrzi a vizsgaközpontokat, ezek mellett vizsgáztat is".
A koncepció által "szuperközpontnak" nevezett szervezet a tervek szerint a saját nyelvvizsgáiból tartaná el magát, "ezen felül a feladatírásért, egyéb szolgáltatásokért a nyelvvizsgaközpontoktól díjat szed". A tervezetből nem derül ki egyértelműen, hogy mi lenne a sorsa a jelenleg létező nyelvvizsgaközpontoknak, de a stratégiából úgy tűnik, hogy továbbra is vizsgáztathatnának, csak a teszteket nem maguk állítanák össze, hanem a "szuperközpont".
A hírportál megkérdezte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkárságát, hogy pontosan milyen újításokat terveznek, és ez hogyan érinti a vizsgázókat, illetve a jelenleg is működő vizsgaközpontokat. Az államtitkárság azt válaszolta, hogy a tárca "nem adott közre a nyelvoktatás jövőjéről szóló, álláspontját tükröző hivatalos anyagot”. Az államtitkárság azt írja, hogy "a nyelvoktatást hatékonyabbá tevő tervezet kidolgozásán hónapok óta egyetemi és gyakorlati szakemberek sokasága dolgozik", és a tárca a tervezetet rövidesen nyilvánosságra hozza, és társadalmi vitára bocsátja.
Nyelvvizsga nélkül senki nem juthat be az egyetemre - összefoglalónkat itt olvashatod el.
Tizenegy éve alakult át a nyelvvizsgáztatás rendszere
A nyelvvizsgáztatás rendszere Magyarországon legutóbb 2000-ben alakult át, amikor megalakulhattak az államilag elismert nyelvvizsgaközpontok, amelyek az Oktatási Hivatal akkreditációjának megszerzése után államilag elismert bizonyítványt állíthatnak ki. Az Oktatási Hivatal honlapján szereplő adatok szerint jelenleg tizenöt felsőoktatáshoz kötődő, egyetemen belül működő központ van, és nyolc egyéb vizsgahely.
Az oktatási államtitkárság koncepciója szerint az "alapos szabályozás ellenére is számos kérdés merül fel a nyelvvizsgáztatás jelenlegi rendszerével kapcsolatban". A nyelvoktatási stratégia tervezete szerint egynyelvű és kétnyelvű rendszerek élnek párhuzamosan, ami "szükségképpen kizárja az összehasonlíthatóságot és egyenértékűséget".
A tervezetben emellett az áll, hogy "sem a feladattípusok, sem az értékelés nem összehangolt". A tervezet megállapítása szerint "egyesek magyarul, mások a mért idegen nyelven fogalmazzák meg a feladatokat". A tervezet hozzáteszi, hogy a vizsgafeladatokat, illetve a feladattípusokat nem kötelező előtesztelni, "egyes központok megteszik, mások nem".
A tervezet szerint a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban "felmerülő kérdés" az is, hogy a vizsgaközpontok nem azonos árakkal dolgoznak, "vannak olcsóbb és drágább vizsgák". A vizsgahelyek honlapjain olvasható díjszabások szerint egy középfokú (B2) komplex, C-típusú - szóbeli és írásbeli - vizsgáért ez egyik helyen 22 ezer forintot, több helyen 24 900 forintot kell fizetni, de van olyan központ, amely 40 ezer forintot kér ugyanezért a vizsgáért. A felsőfokú C-típusú nyelvvizsgánál (C1) még nagyobbak az eltérések 24 ezertől 45 ezer forintig találhatunk nyelvvizsgákat.
Az államtitkárság stratégiatervezete a változtatások pénzügyi vonatkozásairól azt írja, hogy a "szuperközpont" létrehozása után a nyelvvizsgaközpontoknak "kevesebb feladatot kell ellátniuk, így alacsonyabb költségekkel működnek, tehát nem szükséges a piaci áraikat emelniük".
Az oktatási államtitkárság nyelvoktatási koncepciójáról bővebben itt olvashatsz.
eduline
