A nevelési-oktatási intézményekben a reggel nyolc óra előtt kezdődő tanítási órát – az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni. Tehát alapvetően helyben, a köznevelési intézményben eldöntendő kérdés, hogy legyen-e nulladik óra, ami nem kötelező, azonban a jogszabály lehetőséget biztosít erre - közölte az oktatási államtitkárság a Magyar Időkkel.

A lapnak azt írták, a hetedik és nyolcadik óra kérdése ügyében a kormányrendelet azzal korlátozza a tanulók óraszámát, hogy felső határt ír elő. Egy tanítási napon nem lehet több hat tanítási óránál az elsőtől a harmadik évfolyamig, negyediktől nyolcadikig ez hét tanórára növekedhet. A nyolcadik óra mint felső határ pedig csak a kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig jelenhet meg, ám az adott nevelési-oktatási intézmény döntheti el, hogy él-e a lehetőséggel. A két tanítási nyelvű iskolákban ennél eggyel magasabb lehet az óraszám.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a másfél héttel ezelőtti diáktüntetés szervezői tizenkét pontban foglalták össze követeléseiket, amelyekre - hangzott el a demonstráción - január 31-ig várnak jogszabályi garanciát a kormánytól. Ha ez nem történik meg, folytatják a tüntetést. 

Többek között azt követelik, hogy töröljék el a nulladik órákat, ne legyen hosszabb a tanév, hozzanak létre névtelen tanárértékelő rendszert, amelynek az eredményei nyilvánosak, az általános iskolákban 25-re, a középiskolákban 30-ra csökkentsék a maximális óraszámot.