Az Index azt írja, hogy a központosítás egyik nyertese lehet a Hungast, amiről legutóbb a Sodexo felvásárlásával kapcsolatban lehetett hallani. Emellett azonban ők a Szupermenza nevű program elindítói is, melynek legfőbb alapelve, hogy jó ételeket készítsenek friss, magyar alapanyagokból, amit lehetőleg kulturált környezetben, nyugodtan fogyaszthatnak el a gyerekek. 

Ennek szemléltetésére egy nagyszabású rendezvényen bebizonyították, hogy a sertéshúsból és a tarhonyából - amiből a menzakoszton felnövő generáció azonnal tarhonyás húst képzelne a tányérra - más is elkészíthető.

Bár tény, hogy minden héten feltűnik egy-egy új étel is, mint a mézes sütőtökkrémleves, a pesztós csirkemell vagy ezen a héten éppen a sütőtökös kukoricafőzelék. Végh Tamás, a Hungast gasztronómiai vezetője ezzel kapcsolatban elmondta: az új ételek és alapanyagok bevezetése az iskolai menzákon folyamatosan történik, nem lehet egyszerre rázúdítani mindent a gyerekekre, hiszen sokszor nagy az ellenállás.

A közétkeztetés megreformálásának egyéb nehezítő tényezői is vannak. Mivel kötelező az ételt 65 fokon tartani, a leves gyakorlatilag forrón érkezik a gyerekekhez, akik többnyire annyira éhesek, és olyan kevés idejük van enni, hogy nem tudják megvárni, amíg kihűl - írják.

A cikk szerint ezen felül általános tapasztalat, hogy a levest szinte alig eszik meg, pedig az energia és a tápanyagbevitel kiszámítása során nyilván azzal számolnak, hogy azt is elfogyasztják a gyerekek. A legtöbben azonban azonnal a második fogással kezdik az evést,  már csak azért is, mert sokan még mindig mumusként tekintenek a levesekre.

Úgy vélik, nem lenne ekkora az ételpazarlás, ha a gyerekeknek lenne idejük rendesen enni – megvárni például, amíg kihűl a leves –, ezért a Hungast a velük együttműködő iskolákkal igyekszik megbeszélni, hogy a gyerekek 45, de  legalább 30 percet szánjanak étkezésre.