2013-ban államosították a tankönyvkiadást, a tankönyvek elosztásával megbízott állami cég, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft., a Kelló lett. Azzal érveltek a cég mellett, hogy bár nagyobb árréssel dolgozik, mint a kiadók, de az így keletkezett haszon egy részét visszaforgatja az iskoláknak. 2013-ban 259 millió forint volt a nyereség, ebből 115 millió került vissza az iskolákhoz. Így az alapvetően rosszul működő rendszernek volt valami kis előnye. Mostanáig – írta a 444.hu.

A Kelló 2014-es beszámolója szerint ugyanis a negyedmilliárdos nyereségből egy év alatt 140 milliós veszteséget csináltak. A cégnél az értékesítés csökkenő bevételével indokolták a veszteséget (az 800 millió forinttal csökkent), de hogy a bevételcsökkenésnek pontosan mi az oka, azt nem részletezték.

A Kelló pénzügy helyzetét az is befolyásolhatta, hogy a bérköltség évi 356 millióról 600 millió forintra emelkedett. Ezt azzal magyarázták, hogy a szervezet létszáma 96-ról 149 főre nőtt, új KELLO-Infopontokat hoztak létre a megyeszékhelyeken.

A fő számok szempontjából apróság, de azért érdekes, hogy a vezető tisztségviselők bérköltsége is több mint havi 2 millió forinttal emelkedett. Erről azt mondták, hogy nem a fizetések lettek magasabbak, hanem főnökből lett több a cégnél.