Jön a mindennapos éneklés az iskolákban, de énekórából nem lesz heti öt

Nem lesz minden nap énekóra - mondta a mindennapos éneklésről szervezett konferenciát hétfőn Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

  • MTI
Pixabay

Az eseményen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: a mindennapos éneklés nem jelent mindennapi kötelező énekórát. "Nem plusz terhekről beszélünk, hanem plusz lehetőségekről" - mondta. 

Hozzátette: csaknem hatvan új iskolai kórus alakulhat meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázati támogatásával. Az erre a célra 100 millió forintos kerettel kiírt pályázat a meglévő kórusok közül több mint 220-at támogat. A pályázat célja az iskolai énektanulás kultúrájának megerősítése.

Balog Zoltán úgy fogalmazott: a magyar oktatási rendszer nem teljesít jól a különböző szintű intézmények közötti átmenet terén, de a mindennapos éneklés megszokása mindezt megkönnyítheti a gyermekek számára, például az óvodából az általános iskolába átlépéskor. 

A mindennapos éneklésnek teret fog nyitni az új nemzeti alaptanterv is. Jelenleg szakmai vitát folytatnak az 1+8 osztályos általános iskola lehetőségéről, ebben a rendszerben az első három évben a közismereti tárgyak helyett a készségek fejlesztésén lenne a hangsúly, beleértve az ének-zene oktatást is - mondta a miniszter, aki kitért arra is: az éneklés népszerűsítése szintén szerepet kap a tárca fiataloknak szóló stratégiájában, amely hamarosan a kormány elé kerül.

A PÖCS után itt a Mindennapos Éneklés Bizottsága

Miután megalakult a PÖCS (Pedagógusok Önértékelési Csoportja), most bejelentették, hogy felállt a Mindennapos Éneklés Bizottsága is. Az lesz a céljuk, hogy megújítsák a mindennapos éneklést. A Mindennapos Éneklés Bizottsága a következő időszakban szakmai javaslatot tesz arra, hogy az iskolai kórusok "védett időben" énekelhessenek; felmérést készít arról, mikor és milyen erőforrások bevonásával válik elérhetővé, hogy az ének-zene tárgyat csak szaktanár taníthassa az iskolákban.

Balog Zoltán kiemelte: 2018-ban milliárdos nagyságrendű forrással 2-3 éves program indul a magyar zeneiskolák hangszerállományának megújítására.

A konferencián Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár elmondta: a Mindennapos Éneklés Munkacsoport alapvető céljai között van, hogy átfogó továbbképzési programot indítson a pedagógusok számára. Repertoárgondozásra is szükség van, mert az elmúlt 25 év iskolai "kötelező ideológiasemlegessége" miatt is a mai gyerekek nem ismerik eléggé az identitást erősítő magyar népdalkincset.

A kormányzat célja a teljes ifjúság bevonása az éneklés élményébe, mert a művészeti alkotásban való részvétel tapasztalata az élet minden területén sikeresebbé teheti a fiatalokat - fűzte hozzá.

Mindszenty Zsuzsánna, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségének (KÓTA) elnöke a Mindennapos Éneklés Munkacsoport eddigi eredményeiről szólva kiemelte, hogy jelenleg akkreditáció előtt áll a Kodály Intézet és a Zeneakadémia által szervezett, pedagógusoknak szóló ének-zenei továbbképzési program, a Mindennapi énekeink című repertoárbővítő kiadvány pedig hamarosan megjelenik. A kötetből ingyenesen juttatnak minden iskola számára.

Ezeken a képeken röhög az internet: jön a mindennapos éneklés

Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. A mémgyárosok fantáziáját is megmozgatta a mindennapos éneklés ötlete, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vezetne be az iskolákban.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.