Finnországban a gyerekek hétévesen kezdenek iskolába járni és napi öt órát töltenek az intézményben - olvasható az új Nemzeti alaptantervet kidolgozó Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport oldalán. Ezzel szemben Kínában a gyerekek már hatévesen elkezdik a sulit, és naponta akár kilenc órát is bent vannak, ezután következnek csak a különórák, korrepetálások.

Új-Zéland iskolarendszere számos dologban eltér a máshol megszokottól, például a tanévet négy, pár hónapos részre osztják, amelyeket kéthetes szünetek követnek, év végén pedig egy hathetes nyári szünet. A gyerekek 5 évesen kezdik az iskolát és átlagosan napi 6 órát töltenek bent.

A szingapúri gyerekek egy napja átlagosan 5 és fél iskolában töltött órával akár lazának is tűnhetne. Árnyalja a képet azonban, hogy a világon ők írják a legtöbb házi feladatot, hetente majdnem tíz órán át.

Az iskolában töltött órák számát sokszor a gazdasági kényszerűség is meghatározza. Vietnámban például a gyerekek többsége reggel 7-től délután 5-ig van az iskolában. Igaz, nyáron náluk is csaknem három hónapos szünet van. Egy iskolavezető szerint ez többek között azért alakult így, hogy a szülők napközben a gyárakban, a földeken dolgozhassanak, de azt is hangsúlyozza, hogy ha az iskolai légkör bensőséges és játékos, mintha az oda járók „második otthona” lenne, akkor nem számít, mennyi időt töltenek ott a gyerekek.

A táblázat alapján - ami az általános iskolai kötelező óraszámokat mutatja - magyar diákok az átlaghoz képest kevesebb időt töltenek az iskolában első nyolc évük alatt.