Már tudjuk, milyen lesz a következő tanév: a 2017/2018-as tanév rendje

Elkészült a kormány tervezete a következő tanév rendjéről.

  • Eduline
MTI / Illyés Tibor

Igen korán nyilvánosságra hozta az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2017/2018-as tanévre vonatkozó tervezetét, mely szabályozza a tanítási napok és a szünetek számát, a tematikus heteket és a különböző felmérések és felvételik időpontjait a közoktatásban, tehát általános iskolától a szakközépiskolákon át a gimnáziumokig.

A tanév első napja 2017. szeptember 1-je lesz, péntek, vélhetően ekkor mindenhol lebonyolítják az évnyitókat is, azaz még egy szabad hétvégéje marad a diákoknak, tanároknak és szülőknek.

A tanév 2018. június 15-én zárul pénteken, de ettől az iskolák némileg eltérhetnek az egyedi tanmenetük alapján.

Ennek értelmében összesen 180 tanítási nappal kalkulál az oktatásirányítás. Ez a szakgimnáziumokban 178, a szakközépiskolákban, gimnáziumokban és szakiskolákban 179 nap lesz.

A végzősöknek a tanév vége a középfokú iskolákban 2018. május 3., ez alól kivétekt képeznek a rendészeti iskolák (május 18.) és a honvédelmi szakképzést biztosító iskolák (május 25.). A keresztféléves tanulók a tanévet 2018. január 5-én zárják.

Tanítási szünetek

Az általános iskolák a meghatározott szüneteken kívül 6, a gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában 7, a szakgimnáziumokban 8 tanítási nap használható fel. A nemzetiségi iskolák is eltérhetnek a szünetek időpontjától, alkalmazkodva eltérő szokásaikhoz. Ha a külön meghirdetett szünet munkanapra esik, az iskolának biztosítani kell a diákok felügyeletét, ha a szülők nem tudnák máshol elhelyezni a diákokat.

  • Az őszi szünet 2017. október 30-ától 2017. november 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2017. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2017. november 6. (hétfő).
  • (A téli szünet 2017. december 27-től 2018. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2017. december 22. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2018. január 3. (szerda).
  • A tavaszi szünet 2018. március 29-től 2018. április 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. március 28. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2018. április 4. (szerda).

Felvételik és vizsgák

Az őszi érettségi írásbeli vizsgáinak kezdete 2017. október 13-án kezdődik a nemzetiségi nyelvvel, a magyarból vizsgázók október 16-án kezdenek. A szóbeli vizsgákat november 9-13. között emelt szinten, a középfokú vizsgák pedig november 20-24. között zajlanak.

A tavaszi érettségi vizsgák kezdete nemzetiségi nyelvből 2018. május 4-én kezdődik, a szélesebb réteget érintő magyarérettségi írásbelijére május 7-én kerül sor. Az írásbeli vizsgák május 28-án zárulnak. A szóbeli érettségik emelt szinten 2018. június 7-14. közöt, a középszintű vizsgák pedig június 18-29. között zajlanak majd.

A középiskolai felvételi időszak 2017. október 20-án kezdődik a diákok és szülők számára, mikor a középiskolák meghirdetik honlapjaikon a képzési kínálatukat. Az Oktatási Hivatal november 15-én teszi közzé a felvételi vizsgát hirdető iskolákat. Az felvételi vizsgára december 8-ig lehet jelentkezni.

A felvételi vizsgákra  6 és 8 osztályos gimnáziumokba, valamint a középiskolák 9. évfolyatmára 2018. január 20-án kerül sor, csakúgy, mint az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevők számára. Akadályozatás esetén a pótló vizsgát január 25-én tehetik le a tanulók.

A középiskolák a szóbeli felvételi elbeszélgetéseket 2018. február 22. és március 13. között tarthatják. A felvételi eredményéről április 27-én tájékoztatják a középiskolák a jelentkezőket.

Felmérések

Az alapkészségek, képességek országos mérésének minden tanévben ki kell terjednie a köznevelés hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán a nappali rendszerű iskolai oktatás munkarendje szerinti tanuló esetében a szövegértési és a matematikai eszköztudás fejlődésének vizsgálatára. A kompetenciaméréseket 2017. május 23-án tartják.

A két tanítási nyelvű iskolákban a hatodikos és nyolcadikos diákok célnyelvi felmérésére 2018. május 30-án kerül sor.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.