Novák Katalin a Magyar Bölcsődék Egyesületének rendezvényén úgy fogalmazott, a gyed extra bevezetése megteremtette ugyan a lehetőséget arra, hogy akár hat hónap után visszatérjenek a munkaerőpiacra az anyák, ez azonban nem lenne lehetséges a bölcsődék nélkül, amelyek hozzájárulnak a női foglalkoztatás növeléséhez és a munka és család egyensúlyának megteremtéséhez.

Az államtitkár elmondta, hogy 2017-ben bevezették az új bölcsődei rendszert, amelynek köszönhetően sokkal több településen van már bölcsőde, valamint az új típusú intézmények létrehozásával rugalmasabbá is vált az ellátás. Emellett a rendszer bővítésével egyre többen tudnak helyben munkát találni, így a kisebb települések megtartóereje is növekedhet - tette hozzá.

Novák Katalin kiemelte, hogy a közelmúltban "fókuszba" kerültek a bölcsődék, mindenki felismerte, hogy szükség van rájuk, és az elmúlt 165 évben ritkán volt akkora a bölcsődei szakma presztízse és elismertsége, mint most.

 

A bölcsődében olyanok dolgoznak, akik "szerelemmel és elhivatottsággal" végzik munkájukat, ebből azonban "nem lehet kenyeret venni" - fogalmazott Novák Katalin.

Aztán hozzátette: bíznak azonban abban, hogy egyre kevesebben vannak, akiknek a hivatásuk helyett egzisztenciális problémákkal kell foglalkozniuk, hiszen a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőknek a pedagógus-életpályába emelés hatására 63 százalékkal, azaz átlagosan nettó 73 ezer forinttal nőtt a bérük, de a középfokú végzettségű kisgyermeknevelőknek is emelték a bérét, átlagosan több mint 30 százalékkal.

Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke az első magyar bölcsőde megnyitásának 165. évfordulóján tartott eseményen arról beszélt, hogy nagy és pozitív változásokat hozott a közelmúlt, változott a szakmai elvárás és a követelményrendszer, emelkedtek a bérek és nőtt a szakma megbecsültsége, a kisdedóvók pedig az intézményes szocializáció első állomásai lettek.