Egy átlagos középiskolásnak akár több mint negyven tanítási órája is lehet hetente, ami az egyéb különórákkal és a házi feladatokkal együttvéve messze meghaladja egy átlagos felnőtt heti munkaidejét - írja közleményében a Független Diákparlament.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Bódis József oktatási államtitkár múlt héten a Magyar Időknek a diákok iskolai terheiről azt mondta, "a túlterheltséget valóban gyakran hangoztatják, de ez meglehetősen szubjektív, és a valós adatokkal nehezen vagy egyáltalán nem alátámasztható sztereotípia."
A Független Diákparlament közleményben reagált az államtitkár szavaira. Azt írják, elfogadhatatlannak tartják, hogy "nem alátámasztható sztereotípiának” tartja a túlterheltséget, több tízezer diák, tanár és szülő véleményét, amely a tavaszi megmozdulások egyik központi üzenetei közé tartozott. Egy átlagos középiskolás diáknak akár több mint 40 tanítási órája is lehet hetente, ami az egyéb különórákkal és a házi feladatokkal együttvéve messze meghaladja egy átlagos felnőtt heti munkaidejét.
Az oktatási államtitkár szerint a diákok túlterheltsége nem alátámasztható sztereotípia
"Csökkentjük a tanulók, a pedagógusok terheit, megvalósul az intézmények nagyobb szabadsága, és szeretném, ha részesei lennének annak a párbeszédnek, amellyel jobb, versenyképesebb oktatást tudunk biztosítani" - mondta a Magyar Időknek adott interjúban Bódis József oktatási államtitkár, aki arra is kitért, hogy a kormány ebben a ciklusban is folytatja a megkezdett reformokat az oktatás átalakítása terén.
"Erős csúsztatás továbbá azt állítani, hogy a jövő évi költségvetés nagyobb összeget fordít az oktatásra, ugyanis az állami kiadásokhoz viszonyítva az oktatásra fordított összeg csekélyebb részt fog kitenni, és reálértéken is csökkenni fog" - folytatódik a közlemény.
"A Független Diákparlament képmutatónak találja az államtitkár úr azon kijelentését, hogy "abban látom a kihívást, hogy az oktatás minden szereplőjével párbeszédet folytassunk azokról a változásokról, amelyek ebben a ciklusban következnek.”, hiszen éppen a kormány a legnagyobb kihívása a párbeszédnek. Az elmúlt években az Emberi Erőforrások Minisztériuma tudatosan elzárkózott bármiféle párbeszédtől a Független Diákparlamenttel, szakmailag alátámasztott javaslatait figyelmen kívül hagyta, a kritikus hangot megütő diákokat Soros-bérencnek, álcivilnek nevezte" - írják.
Hozzáteszik: azt remélik, hogy az új miniszterrel és oktatási államtitkárral "elődeikkel ellentétben lehetőség adódik az észérvek mentén folyó párbeszédhez, amelynek első mércéje a Független Diákparlament közeljövőben elkészülő éves javaslatcsomagjára adott érdemi válasz".
Szomorú eredmények: kizsigereli a diákokat, de semmi örömöt nem ad az iskola
Elégedetlenek a szülők a magyar oktatási rendszerrel, a Szülői Hang Közösség online konzultációján részt vevők zöme szerint a diákok tényleg túlterheltek, sem sportra, sem játékra nincs idejük az iskola miatt. A szülők 82,9 százaléka szerint a gyerekek annyira túlterheltek, hogy nem jut elegendő idejük a játékra, sportra, családi és szabadidős programra.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
