Júliustól átalakították a szakképzést, az iskolák fenntartója a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal lett, szakképzési centrumok jöttek létre. Azonban a nagy kapkodásban nem készültek el a működéshez elengedhetetlen szervezeti és működési szabályzatok, még mindig tisztázatlanok a hatáskörök, iskolák tagintézmények lettek, az igazgatók tagintézmény vezetők.

Bizonytalanságban tartják a tanulókat és szülőket

Emiatt állásfoglalást adott ki a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának elnöksége, akik azt kifogásolják, hogy nem tudják, mi lesz az iskolai autonómiával. Az elmúlt években az iskolák eszközparkja amortizálódott, nincsenek új beszerzések, javításra, felújításra, karbantartásra nincs pénz. A gazdálkodó szervek által befizetett szakképzési hozzájárulás több tíz milliárd forintja nem jut el az iskolákhoz. A társaság szerint a tanulókat, a szülőket és az iskolákat megtévesztő és bizonytalanságban tartó intézkedések sora nehezíti a működést. „Az iskolák átnevezése - szakközépiskola - szakgimnázium, szakiskola – szakközépiskola felesleges megtévesztő, a magyar hagyományoktól idegen. Az NGM által közreadott indoklás szakmaiatlan” - írták.

Semmit sem tudni az elvárásokról

Az is különös aggodalomra ad okot, hogy a jelenleg 11. évfolyamon tanulóknak a szakmai érettségi vizsga követelményei nem ismertek, mely jogszabály ellenes. Így azt sem lehet tudni, hogy kötelező lesz-e emelt szinten letenni vagy hogy milyen részei lesznek a szakmai érettségi vizsgának. Ahogy az sincs lefektetve, milyen irányban tanulhatnak tovább a szakközépiskolát végzettek.

A társaság elmondta, hogy a szakgimnáziumoknak új szakmai érettségi követelményeket dolgoznak ki. Ezek OKJ szakképesítések lesznek. De egyelőre nem tudni, hogy emiatt megnövelik-e a szakmai óraszámot és ha igen, akkor mi lesz a NAT-tal. A társaság kifogásolja, hogy új NAT-ot, új OKJ-t és új kerettantervet akar a minisztérium kidolgozni pár hónap alatt.

A szakiskolából alakuló szakközépiskolákban a heti 6 óra közismereti oktatásra 2 év alatt érettségi vizsgára történő felkészítést ígérnek. Ez nem megvalósítható, a tanulók és a szülők becsapását jelenti.

Álomvilágban élnek

„Az MKIK – kevés kivételtől eltekintve - nem tud gyakorlati képzőhelyeket biztosítani az évközi és az összefüggő nyári gyakorlatokhoz, pedig ez a jogszabályi kötelezettsége. Milyen duális képzés ez? A gazdaság szereplői többségükben nem rendelkeznek a gyakorlati oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. A jogszabályt a valós helyzethez és nem az álomvilághoz kell igazítani. Végezetül pedig elfogadhatatlan, hogy pedagógus végzettség nélkül is lehet szakmai tantárgyakat tanítani. Ez a pedagógus szakma lenézése” - írta a Magyar Pedagógia Társaság Szakképzési Kollégiuma.

Update: Az NGM levélben cáfolta a Magyar Pedagógia Társaság Szakképzési Kollégiumának állásfoglalását. Mindezt változtatás nélkül közöljük.

Nem igaz, hogy csupán két év lenne a felkészítésükre, hiszen a kerettantervek alapján már évek óta egészen pontosan tudható, mi lehet az érettségi anyaga. Az érettségi vizsgakövetelmények csak még tovább pontosítják ezeket. Az EMMI érettségi rendeletének megjelenése 2015 decemberének közepére várható – írták.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal valamennyi Szakképzési Centrum főigazgatójának minden segítséget megadott a megkezdődött tanév szakmai előkészítéséhez. A tagintézmény igazgatói tanügy-igazgatási, helyi munkaszervezési kérdésekben a szakképzési centrumok szmsz-ének véglegesítéséig az NSZFH főigazgató-helyettese teljes hatáskörrel járnak el – kivéve a pénzügyi kötelezettségvállalást és ellenjegyzést, amely a kötelezettségvállalási szabályzat kiadásáig a főigazgató és a gazdasági főigazgató helyettes hatásköre. A kötelezettségvállalási szabályzat egyébiránt elkészült, jóváhagyása folyamatban van.

A szakképzési centrumok számára az NSZFH minta szervezet és működési szabályzatot ad ki, amelyet a nyáron munkacsoport készített elő. A munkacsoport munkájában szakértőkkel a Pedagógusok Szakszervezete és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet is delegált.

A szakképzési centrumok minta szervezeti és működési szabályzata elkészült, jóváhagyása folyamatban van, ugyanakkor a két szabályzat kiadásáig is pontosan és tervezetten folyik a munka a centrumokban.

Amortizálódott eszközpark

Miután a centrumokban lévő iskoláknak már most is több autonómiája van, mint a Klik-en belül volt, ezért nem világos a problémafelvetés.

A szakképzési reform kiteljesítéséhez 100 milliárd forintnyi európai uniós forrás áll rendelkezésre 2020-ig. Ez egyaránt fordítható felnőttképzésre és szakképzésre. A Klik-től már átcsoportosítottak 50 milliárd forintot a nemzetgazdasági tárcához, amely a nemzetgazdasági minisztérium fenntartásába került intézmények finanszírozását szolgálja. Az új állami intézményi struktúra szélesebb, tartalmasabb kereteket nyújthat a fejlesztéseknek, amelyet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének szakképző iskolák fejlesztését célzó keretei is segíthetnek. Továbbá fontos új szempont, hogy a szakképző iskolák átvételével a korábban széttagolt szakképző iskola szerkezet egységesebb és hatékonyabb lesz: ezáltal a finanszírozást szolgáló források is hatékonyabban használhatóak fel. A szakképzési hozzájárulás legnagyobb része nem az iskolákhoz, hanem a duális képzésben részt vevő cégekhez jut el.

A változások

A szakképzést érintő legfontosabb változások közé tartoznak a szakképző intézmények képzési szerkezetének várható további strukturális változásai, amelynek értelmében – törvénymódosítás alapján – a 2016/2017-es tanévtől a szakközépiskolák szakgimnáziummá, míg a szakiskolák szakközépiskolává alakulnak. Ez természetesen nem „átnevezést”, hanem a képzési struktúra jelentős változását jelenti. A képzési struktúra átalakításával lehetővé válik, hogy mind a szakgimnáziumi, mind pedig a szakközépiskolai képzés érettségi végzettséget és szakmai végzettséget (szakképesítés megszerzése) is egyaránt nyújtson, ezzel is elősegítve a munkaerőpiacra történő sikeres belépést, illetve továbbtanulás esetén a felsőfokú tanulmányok megkezdését.

A jelenlegi szakközépiskolához hasonlóan a szakgimnáziumban is elsősorban az érettségit követően megszerezhető szakképesítés ágazatába illeszkedő szakmai tartalmak oktatására kerül majd sor a kötelező érettségi vizsgatárgyak mellett. E szakmai többlettartalom révén az oktatás elsősorban a választott ágazatban történő szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulást célozza. Ugyanakkor, ha az iskola megszervezi, és a szabad órakeretek között biztosítja a lehetőséget a tanuló számára, nincs akadálya annak, hogy a tanuló más, nem szakirányú tárgyakból is felkészüljön az érettségire, illetve, hogy más szakirányú felsőoktatási intézményben tanuljon tovább.

A szakgimnáziumokban az érettségi keretében lehet majd szakképesítést is szerezni, de az ágazati tantárgyból letett érettségi nem kizárólag a megszerezhető szakképesítés ismereteit foglalja majd magában. Az ágazati érettségi vizsgatárgy teljesítése továbbra is automatikusan igazolja az érettségit követően megszerzendő (technikus) szakképesítés első évének teljesítését, továbbá egyike a kötelezően teljesítendő öt érettségi vizsgatárgynak.

A 9-12. évfolyamon a szakmai képzés időtartama mintegy fél évvel fog nőni. A szakgimnáziumokban a közismereti tárgyak oktatása más struktúrában zajlik majd, ami bizonyos tantárgyak esetén kevesebb óraszámot fog jelenteni, más tantárgyaknál pedig többet. Nem változik azonban a kötelező érettségi vizsgatárgyak óraszáma. A szakgimnáziumi kerettantervek a jogszabályi előírásoknak megfelelően várhatóan 2016 tavaszára készülnek el. A NAT gondozása az EMMI feladata.

A szakképesítés megszerzése utáni érettségire felkészítő két tanév kizárólag a 4 kötelező érettségi tárgyból teendő vizsgára készít fel, tekintettel arra, hogy a megszerzett szakképesítés ötödik vizsgatárgyként lesz elismerhető. A jelenlegi gyakorlat (3 év alatt gimnáziumi érettségire készítenek fel – minden ott kötelező tárgy leoktatásával) inkább a papírformát teljesíti: ezzel szemben a 2 éves, az érettségi tárgyakra koncentráló felkészítés valós felkészítés lesz.

A szakképzés fejlesztési tervei között továbbra is hangsúlyosan szerepel a tanműhelyen kívüli, gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés erősítése, így a középtávú, 2018-ig terjedő elképzelések között az jelenik meg, hogy a gazdálkodóknál folyó jelenlegi mintegy egyharmados gyakorlati képzési arány mintegy 50%-ra emelkedik.

Az Szt. vonatkozó módosításának célja az volt, hogy elősegítse, lehetővé tegye az iskolai rendszerű oktatásban jelenleg is dolgozó mérnökök, közgazdászok és más szakirányú felsőfokú végzettséggel és gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek számára a pedagógus életpályába történő becsatlakozást. Így a Pedagógus II. fokozatba lépés lehetőségének biztosításával ismernék el a már hosszú évek óta pedagógus végzettség nélkül, de magas színvonalú oktató munkát végző, magas szintű gyakorlati szaktudással, és szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek áldozatos munkáját. A mestertanári fokozatba lépéshez továbbra is elengedhetetlen a pedagógus végzettség megszerzése. Az Szt. továbbá előírja, hogy elsősorban pedagógus végzettségű oktatókat kell alkalmazni szakmai tárgyak oktatására, továbbá külön hangsúlyt fektet a pedagógus végzettség megszerzésének ösztönzésére – írták az NGM-től.