A magyar delegáció teljes egyetértésben támogatja az ET azon törekvését, hogy aktívabb szerepet kíván játszani a nemzeti oktatáspolitikák bátorításában, európai szintű ösztönzésében - mondta a volt köznevelési államtitkár kedden Strasbourgban, az összeurópai szervezet parlamenti közgyűlésének plenáris ülésén, az oktatásügyről szóló jelentéstervezet vitájában.

Felszólalásában Hoffmann Rózsa tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit arról, hogy milyen intézkedéseket hozott Magyarország a közelmúltban az oktatás eredményességének javításáért.

A nevelés céljaiban az egyén boldogulásának elősegítését összekapcsolták a közjó szolgálatával, és e cél elérése érdekében a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapott az állam az iskolarendszer fenntartásában, a tanítási tartalom meghatározásában, az intézményvezetők kinevezésében és az eredmények ellenőrzésében - mondta. Több iskolában tiltakoztak a szülők és a tanárok az új intézményvezetők kinevezése ellen. Legutóbb egy önkormányzati képviselő lett igazgató, pályázat nélkül: erről itt olvashattok.

Kitért arra, hogy szabályozták a pedagógus-életpályát, és jelentős béremelést hajtottak végre, amely - jegyezte meg - kiszámítható módon folytatódik egészen 2017-ig. Megújították a tanárképzést, külső szakmai ellenőrzést, tanfelügyeleti rendszert vezettek be, pedagógus etikai kódex készül, és bevezették az erkölcstanoktatást - sorolta a változtatásokat. Mennyivel emelkedik a pedagógusok bére, és mennyit keresnek a tanárok az idei tanévtől? Itt minden adatot megtaláltok.

Hoffmann Rózsa beszámolt arról, hogy új nemzeti alaptantervet alkottak, előírták a mindennapi iskolai testnevelést, hároméves kortól kötelezővé tették az óvodába járást, a középiskolákban pedig általános érvénnyel 50 órányi közösségi munkavégzést írtak elő a tanulóknak. A 2014/2015-ös tanév tanárokat és diákokat érintő változásairól itt olvashattok.