Balog rácáfol pártjára: nem a bérükért tüntetnek a tanárok

Hetek óta rendszeresen a pedagógusok béremelését hozta fel válaszul a tanári tiltakozási hullámára a kormány és a Fidesz-KDNP, bár a tanárok 25 pontos követelése között nem igényeltek béremelést. Balog Zoltán miniszter nyilvánosságra került levele gyakorlatilag elismeri, hogy nem a béremelésről szólnak a tanári tiltakozások.

  • Eduline

 

[[ Képelem () ]]

Összesen 4538 problémát fogalmaztak meg a magyar közoktatási rendszerrel kapcsolatban a pedagógusok a 198 tankerültei klikes egyeztetéseken, Balog Zoltán levelének a 444 által nyilvánosságra hozott tartalma szerint nem is említi a miniszter, hogy a pedagógusok a béremelésükért tiltakoznának.

Orbán Viktor a parlament tavaszi ülésszakát megnyitó beszédében is kitért a tanárok ügyére, követeléseik között azonban a béremelést hangsúlyozta. A miniszterelnök szerint mindig lesznek, akiknek semmi nem elég, valamint hangsúlyozta az újabb béremelés indokolatlanságát.

Korábban Pósán László kormánypárti képviselő is megszólalt, miszerint "pofátlanság", hogy újabb 18 százalékos béremelést követelnek a tanárok - nem tudni, honnan vette az adatot. Lázár János a múlt csütörtöki Kormányinfón szállt be a nem létező számháborúba, szerinte nem lehet minden évben 20 százalékos béremelést adni.

 

[[ Képelem () ]]

Az összes panasz és megjegyzés között 194-szer említették a tananyag és a tanulói óraszám mérséklését, 188-szor a pedagógusok kötelező óraszámának csökkentését. A gazdasági és függetlenségi kérdésekben 176-szor említették az intézmények önálló gazdálkodási jogkörének szélesítését, valamint az oktató-nevelő munkához szükséges felszerelés hiányáról panaszkodtak 175 alkalommal. A tanári minősítési rendszer hibái miatt 175 panaszt fogalmaztak meg.

A levelet a fontos, elvégzendő feladatokkal zárta a miniszter, melyeket a Köznevelési kerekasztalon fogadtak el - bár egyik érdemi szakszervezet sem ismeri el a KK létjogosultságát. A miniszteri levél szerint rövidtávon rendezni kell Klik költségvetését és át kell alakítani gazdálkodását, egyszerűsíteni a közbeszerzést, az elmaradt jövedelmeket pótolni kell, illetve lehetővé kell tenni, hogy a nyugdíjas kort elérő pedagógusok a tanév végéig taníthassanak. Ezen felül még egyszerűsíteni szándékoznak a tanfelügyeleti rendszeren is, mely az önértékelésre is vonatkozik.

Az új tanévet már egy átalakított Klikkel kezdené meg az oktatási tárca, átalakítanák a jogköröket, rendeznék a foglalkoztatási kérdéseket. A többi módosítást csak a 2017-es tanévre ütemeznék, ami rosszul érintheti a nem pedagógus iskolai dolgozókat - a tüntetők elmondása szerint ők 2007 óta nem kaptak béremelést. Szintén csak addigra vizsgálják felül a pedagógusok előmeneteli rendszerét, csökkentenék az adminisztrációt, átalakítanák az Oktatási Hivatalt. Az egyik legfontosabb követelés is leghamarabb 2017-ben teljesülhet, hogy tekintsék át a Nemzeti Alaptantervet, ezáltal csökkentve a diákok és a tanárok leterheltségét.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.