Az átalakítás hat pontját a kétnapos kormányülést követően Reinhold Mitterlehner alkancellár és Gabriele Heinisch-Hosek oktatási miniszter mutatta be. A legtöbb változás azonban nem okozott meglepetést, hiszen néhány intézkedés már a kormányprogramban is szerepelt.

Első lépésként az általános iskolai tanárok és az óvodai pedagógusok szorosabb együttműködését szorgalmazzák, ezzel is megkönnyítve a gyerekek iskolai felkészítését. Ennek jegyében az osztrák oktatásügyi minisztérium az eddig már 35 településen zajló iskolafelkészítő programját 2016-ig az egész országra ki akarja terjeszteni.

Döntöttek még az egész napos iskola rendjének kidolgozásáról, valamint arról, hogy a nyelvi fejlesztést évente 45 millió euróval (csaknem 14 milliárd forint) támogatják. Létrehozták az oktatási rendszer átalakításával foglalkozó bizottságot: a tartományok képviselőiből álló grémium a konkrét stratégiát dolgozza majd ki.

A kötelező iskolai oktatást lezáró bizonyítvány megszerzése a felnőttképzés során továbbra is ingyenes marad. Az oktatási miniszter reményét fejezte ki, hogy ezen változások hozzásegítik Ausztriát ahhoz, hogy a tanulók teljesítményét mérő nemzetközi PISA-felmérésen a diákok jövőre jobban teljesítsenek. A magyar diákok szövegértésből, matematikából és természettudományból is rontottak a 2012-es PISA-felmérésen: a részleteket itt olvashatjátok, a felméréssel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

Az egész napos iskolát Magyarországon a 2013/2014-es tanévben vezették be: a diákoknak az általános és középiskolákban is délután négyig kell az intézményben maradniuk, igaz, a szülő kérésére az igazgató felmentést adhat ez alól. Az egész napos iskolával kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

A napi egy testnevelésórát felmenő rendszerben, 2012-ben vezették be: a mostani tanévben már az 1-3., az 5-7., illetve a 9-11. osztályban tornáznak mindennap a diákok. Milyen változások vártak a diákokra és a tanárokra szeptemberben? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.