A módosítás ráadásul lehetőséget ad arra, hogy – megfelelő számú szakember híján – ne csak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhassanak enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel.

A hvg.hu azt írja, a legtöbben kiemelték, hogy az új jogszabály az írási, olvasási, számolási zavaros (szaknyelven diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) gyerekekre is vonatkozik, azaz osztályozhassák, mondjuk írásból azt a diákot, akinek megvan az – egyébként fejleszthető – diszgráfia nevű részképességzavara.

Az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos szerint ez azonban nincs így, ezekre a gyerekekre nem vonatkozik a törvény. Mint az oktatási biztos a hvg.hu-nak elmondta, a jogszabályban említett BTMN kategória nem fedi le a sajátos nevelési igényű (sni) kategóriát. Az előbbi egy nehézség, az utóbbi már ennél több, zavar – magyarázta a ombudsman. A „diszesek” a sajátos nevelési igényű kategóriába tartoznak, és erre nem vonatkozik a törvény.

Aáry szerint a törvénymódosítás egyébként egyáltalán nem olyan brutális, mint a „Taigetosz” (a köznevelési törvény módosítását Taigetosz-törvényként emlegették az elmúlt hetekben). A BTMN nem fogyatékossági kategória, az ide tartozó gyerekeket ezen a nehézségen át kell lendíteni pedagógai eszközökkel. Nem az a cél Aáry szerint, hogy fölmentsék őket az értékelés alól, hanem az, hogy hozzásegítsék őket ahhoz, hogy számot tudjanak adni a tanulmányaikból.