Akár 100 ezer forint különbség is lehet az albérlet, a kollégium és a magánkollégium díjai között. Érdemes tudatosan mérlegelnetek, hiszen a lakhatás az egyik legnagyobb tétel a hallgatói kiadások között.
Albérlet – mélyen a zsebetekbe kell nyúlni
Az albérlet általában a legdrágább opció, viszont jobb esetben teljes függetlenséget ad. Az Ingatlan.com adatai szerint 2025 július közepére Budapest átlagos bérleti díja már elérte a 270 ezer forintot, de a kerületek között óriási különbségek vannak: a legdrágább a II. kerület 370 ezer forintos átlaggal, míg a legolcsóbb a XXIII. kerület, ahol 160 ezer forint körül alakul az átlagos bérleti díj.
Nemcsak Budapesten magasak az árak: Debrecenben az átlag 248 ezer forint, Győr és Székesfehérvár is átlépte a 200 ezres küszöböt. Szegeden és Pécsett valamivel kedvezőbb a helyzet, 165–185 ezer forintos átlaggal, míg a legolcsóbb egyetemváros továbbra is Miskolc, ahol 125 ezer forintért lehet lakást bérelni.
Sokan választják a szobabérlést, ami jóval olcsóbb, de így is jelentős kiadással jár. Budapesten átlagosan 110 ezer forint egy szoba bérleti díja, a külső kerületekben is 75–80 ezer forint körül mozognak az árak. Debrecenben és Szegeden 70 ezer forint körül, Győrben 60 ezer, Pécsett pedig 75 ezer forint az átlagos havi költség.
- Keressetek lakótársat, így nemcsak a bérleti díjat, hanem a rezsit (víz, áram, internet) is meg tudjátok osztani, ami akár havi több tízezer forint megtakarítást is jelenthet.
- Ha nem ragaszkodtok a belvároshoz, a külvárosi vagy közeli agglomerációs települések (például Budapesten kívül Budaörs, Érd, vagy vidéki nagyvárosok környéki falvak) jóval olcsóbb lakhatást kínálnak, és a diákbérlettel a napi bejárás sem feltétlenül drága.
- Figyeljetek a közműfogyasztásra is: az energiatakarékos izzók, egy víztakarékos zuhanyfej vagy az észszerű fűtés-használat hosszú távon sokat spórolhat nektek.
- Online lakótárskereső csoportokban, egyetemi hirdetőtáblákon vagy ismerősökön keresztül sokszor kedvezőbb ajánlatokat tudtok kifogni.
|
A legolcsóbb megoldás még mindig a kollégium
Szinte minden egyetem rendelkezik kollégiummal, és ez számotokra az egyik legkedvezőbb lehetőség. A havi díjak jellemzően 9 és 22 ezer forint között mozognak, ami óriási különbség egy budapesti albérlethez képest.
A kollégiumi férőhelyek száma viszont limitált, és az intézmények saját szabályai szerint dől el, kik kerülhetnek be – sok helyen szociális alapon juthattok be, így a családi helyzetetek nagyban befolyásolhatja az esélyeteket. Érdemes időben utánanézni a feltételeknek, és beszerezni a szükséges dokumentumokat, mert a jelentkezési határidőkről könnyen le lehet csúszni.
Például az Eötvös Loránd Tudományegyetem összesen 7 budapesti kollégiummal rendelkezik. Általában 2, illetve 3 ágyas szobákban lehet helyet kapni. Bővebb információt, hogy az egyes egységek milyen kényelmi funkciókkal járnak (wifi, WC és zuhanyzó a szobában, klub, stb.) azt itt találjátok, illetve érdemes átlapozni az ELTE kollégiumi kisokosát is.
Ha nincsen hely az egyetemi koliban
Ha nem sikerül bejutnotok az egyetemi kollégiumba, még mindig ott vannak a magánkollégiumok, amelyek sokszor modern, jól felszerelt szobákkal várnak benneteket. Ezek általában tisztábbak, kényelmesebbek, és gyakran jobb elhelyezkedésűek, mint a hagyományos kollégiumok, viszont jóval drágábbak is.
Budapesten például egy magánkollégiumi férőhelyért akár 70–120 ezer forintot is elkérhetnek havonta, attól függően, hogy mekkora a szoba, hányan lakjátok, és milyen plusz szolgáltatásokat kaptok (például takarítás, edzőterem vagy közösségi programok). Vidéki városokban valamivel kedvezőbbek az árak, de így is bőven a kollégiumi díjak felett mozognak.
