Már most készülnek a hőségre: klímákat vásárolnának a szülők egy jászszentandrási iskolában

Rengeteg jelzés érkezett egy jászszentandrási általános iskola szülői közösségéhez arról, hogy egyes tantermekben már áprilisban 32-33 fokos hőség lehet, ezért légkondicionáló berendezések beszerzésére fordítanák a tavalyi bál bevételét.

Facebookon osztotta meg a Kunráth Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola hogy a szülői munkaközösség hosszú ideje azon dolgozik, hogy a gyerekeknek és pedagógusoknak ne kelljen hőségben tanulni és tanítani.

A poszt szerint „áprilistól elviselhetetlen a meleg”, egyes tantermekben pedig 32-33 fokos hőmérséklet is előfordul. Ilyen körülmények között a gyerekeknek nemcsak koncentrálni nehéz, hanem az is kérdésessé válik, mennyire hatékony egyáltalán az oktatás.

A problémára az iskola szülői szervezete (SZÜSZ) próbál megoldást találni. A kezdeményezésükre március elején megtörtént a szükséges munkálatok felmérése, és az árajánlat is elkészült. A jelenlegi anyagi keretek alapján első körben négy klímaberendezést szerelnek fel a tantermekben. A beruházás több millió forintba kerül, amelynek jelentős részét a tavalyi iskolai bál bevétele fedezi.

A fejlesztések azonban itt nem állnak meg: az idei tavaszi bál bevételét további, kiegészítő beruházásokra szeretnék fordítani. A szülők ezért támogatói jegyek vásárlására és a rendezvényen való részvételre buzdítanak.

AFP / Pancake Pictures / Image Source

Nem egyedi probléma: egyre több iskolában küzdenek a hőséggel

Az elmúlt években egyre több beszámoló jelent meg arról, hogy a diákok a tanév végén extrém meleg tantermekben kénytelenek tanulni.

Korábban írtunk arról, hogy a tanítás gyakran még június második felében is tart, amikor már rendszeres a kánikula. Ilyenkor a tantermekben sokszor megközelíti vagy eléri a 30 fokot a hőmérséklet, erről tavaly a Pedagógusok Szakszervezete osztott meg képeket.

Az Eduline-hoz is érkeztek beszámolók azzal kapcsolatban, hogy a hőségben nem mozog a levegő és ventillátorokat sem lehet bevinni a termekbe.

Egy elsős gyerek édesanyja azt írta; amikor megtudták, hogy az osztály egy tetőtéri terembe kerül, a szülők első dolga az volt, hogy összefogjanak és klímát telepítsenek. Ők erre kaptak engedélyt az iskolát fenntartó tankerülettől, más diákok szülei ugyanakkor még ventillátort vagy mobil klímát sem vihetnek a termekbe. Hiába vásárolják meg ugyanis ezeket a szülők, az üzemeltetés költségeit az illetékes tankerületnek, fenntartónak kell kifizetni, ami erre nem minden esetben hajlandó.

Maruzsa Zoltán és a Klebersberg Központ is hajnali szellőztetést javasol

Az Eduline megkeresésére tavaly nyáron a Klebersberg Központ azt válaszolta, hogy: „Ahol az iskolán belül nem lehet ellensúlyozni a meleget, azt javasoljuk, hogy hajnali átszellőztetéssel oldják meg a napi működésüket.”

Egy korábbi nyilatkozatában Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár pedig azt javasolta az iskoláknak, hogy a hajnali órákban szellőztessenek, illetve szükség esetén rövidítsék az órákat.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint ezek az intézkedések legfeljebb ideiglenes megoldást jelentenek. Az intézmények többségében nincs klíma, de ventilátor és árnyékolás sem. Tanulás helyett tehát már tavaly is inkább osztálykirándulásokra mentek, filmet néztek, vagy a helyi strandon töltötték a szünet előtti utolsó napokat az osztályok.

Közel 30 fokos tantermekben tikkadnak a diákok a meghosszabbított tanév utolsó napjaiban; van ennek így értelme?

2024-től kezdve a tanév egy héttel tovább tart, mint a korábbi években. A nyári szünet csak június harmadik hetében kezdődik, holott a diákok már a nyár első napjaiban is klíma és egyéb hűtés nélküli, forró tantermekben szenvednek. A szülők igyekeznek megoldani a problémát, de ez egyrészt nem az ő feladatuk lenne, másrészt pedig erre nem minden esetben kapnak a fenntartótól engedélyt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.