Már most készülnek a hőségre: klímákat vásárolnának a szülők egy jászszentandrási iskolában

Rengeteg jelzés érkezett egy jászszentandrási általános iskola szülői közösségéhez arról, hogy egyes tantermekben már áprilisban 32-33 fokos hőség lehet, ezért légkondicionáló berendezések beszerzésére fordítanák a tavalyi bál bevételét.

Facebookon osztotta meg a Kunráth Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola hogy a szülői munkaközösség hosszú ideje azon dolgozik, hogy a gyerekeknek és pedagógusoknak ne kelljen hőségben tanulni és tanítani.

A poszt szerint „áprilistól elviselhetetlen a meleg”, egyes tantermekben pedig 32-33 fokos hőmérséklet is előfordul. Ilyen körülmények között a gyerekeknek nemcsak koncentrálni nehéz, hanem az is kérdésessé válik, mennyire hatékony egyáltalán az oktatás.

A problémára az iskola szülői szervezete (SZÜSZ) próbál megoldást találni. A kezdeményezésükre március elején megtörtént a szükséges munkálatok felmérése, és az árajánlat is elkészült. A jelenlegi anyagi keretek alapján első körben négy klímaberendezést szerelnek fel a tantermekben. A beruházás több millió forintba kerül, amelynek jelentős részét a tavalyi iskolai bál bevétele fedezi.

A fejlesztések azonban itt nem állnak meg: az idei tavaszi bál bevételét további, kiegészítő beruházásokra szeretnék fordítani. A szülők ezért támogatói jegyek vásárlására és a rendezvényen való részvételre buzdítanak.

AFP / Pancake Pictures / Image Source

Nem egyedi probléma: egyre több iskolában küzdenek a hőséggel

Az elmúlt években egyre több beszámoló jelent meg arról, hogy a diákok a tanév végén extrém meleg tantermekben kénytelenek tanulni.

Korábban írtunk arról, hogy a tanítás gyakran még június második felében is tart, amikor már rendszeres a kánikula. Ilyenkor a tantermekben sokszor megközelíti vagy eléri a 30 fokot a hőmérséklet, erről tavaly a Pedagógusok Szakszervezete osztott meg képeket.

Az Eduline-hoz is érkeztek beszámolók azzal kapcsolatban, hogy a hőségben nem mozog a levegő és ventillátorokat sem lehet bevinni a termekbe.

Egy elsős gyerek édesanyja azt írta; amikor megtudták, hogy az osztály egy tetőtéri terembe kerül, a szülők első dolga az volt, hogy összefogjanak és klímát telepítsenek. Ők erre kaptak engedélyt az iskolát fenntartó tankerülettől, más diákok szülei ugyanakkor még ventillátort vagy mobil klímát sem vihetnek a termekbe. Hiába vásárolják meg ugyanis ezeket a szülők, az üzemeltetés költségeit az illetékes tankerületnek, fenntartónak kell kifizetni, ami erre nem minden esetben hajlandó.

Maruzsa Zoltán és a Klebersberg Központ is hajnali szellőztetést javasol

Az Eduline megkeresésére tavaly nyáron a Klebersberg Központ azt válaszolta, hogy: „Ahol az iskolán belül nem lehet ellensúlyozni a meleget, azt javasoljuk, hogy hajnali átszellőztetéssel oldják meg a napi működésüket.”

Egy korábbi nyilatkozatában Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár pedig azt javasolta az iskoláknak, hogy a hajnali órákban szellőztessenek, illetve szükség esetén rövidítsék az órákat.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint ezek az intézkedések legfeljebb ideiglenes megoldást jelentenek. Az intézmények többségében nincs klíma, de ventilátor és árnyékolás sem. Tanulás helyett tehát már tavaly is inkább osztálykirándulásokra mentek, filmet néztek, vagy a helyi strandon töltötték a szünet előtti utolsó napokat az osztályok.

Közel 30 fokos tantermekben tikkadnak a diákok a meghosszabbított tanév utolsó napjaiban; van ennek így értelme?

2024-től kezdve a tanév egy héttel tovább tart, mint a korábbi években. A nyári szünet csak június harmadik hetében kezdődik, holott a diákok már a nyár első napjaiban is klíma és egyéb hűtés nélküli, forró tantermekben szenvednek. A szülők igyekeznek megoldani a problémát, de ez egyrészt nem az ő feladatuk lenne, másrészt pedig erre nem minden esetben kapnak a fenntartótól engedélyt.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.