Még két hét van hátra a tanévből, de már most közel 29 fok van a tantermekben

Így nehéz a tanulásra, dolgozatírásra figyelni.

  • Székács Linda

28,9 fok - ennyit mértek csütörtökön egy csepeli iskola tantermében a Pedagógusok Szakszervezetének bejegyzése szerint.

 

������️ Tényleg 30 fokban kell tanulniuk a gyerekeknek június közepén is?A tanév rendjének tervezete szerint az őszi és...

Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Wednesday, June 4, 2025

Ez azt jelenti, hogy a diákok már most rendkívül melegben tanulnak, felelnek és írják a 2024/25-ös tanév utolsó dolgozatait, pedig a nyári szünet kezdetéig még két hét van hátra; a szünet előtti utolsó tanítási nap ugyanis 2025. június 21. (szombat) lesz.

Ez a második olyan év, amikor a diákok június harmadik hetéig járnak iskolába. A korábbi években ugyanis a tanév rendszerint június 12-13. között ért véget, ezt azonban a kormány - részben a "rezsipánik" apropóján - átalakította. Hosszabb lett a téli és a tavaszi szünet, így azonban később kezdődik a nyári szünet.

Hogy ennek van-e értelme, az már más kérdés, hiszen az utolsó napokban a forróság miatt az iskolák többségében már tavaly sem tudtak tanulni a diákok. Az intézmények többségében ugyanis nincs klíma, de a PSZ szerint ventilátor és árnyékolás sem. Tanulás helyett tehát már tavaly is inkább osztálykirándulásokra mentek, filmet néztek, vagy a helyi strandon töltötték a szünet előtti utolsó napokat.

Forróság a tanteremben
Tikkasztó meleg van a tanteremben mert nincs klíma, ventilátor vagy megfelelő árnyék? Tanulás helyett ti is strandra mentek vagy filmeztek? Írjátok meg nekünk az [email protected]-ra, hogyan telnek a tanév utolsó napjai.

Ennek ellenére ehhez a 2025/26-os tanév rendjének tervezete szerint a továbbiakban is ragaszkodnak. A június 7-ig bírálható tervezet szerint 2026-ban a nyári szünet előtti utolsó tanítási nap június 19. (péntek) lesz.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István