Így nehéz a tanulásra, dolgozatírásra figyelni.
28,9 fok - ennyit mértek csütörtökön egy csepeli iskola tantermében a Pedagógusok Szakszervezetének bejegyzése szerint.
������️ Tényleg 30 fokban kell tanulniuk a gyerekeknek június közepén is?A tanév rendjének tervezete szerint az őszi és...
Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Wednesday, June 4, 2025
Ez azt jelenti, hogy a diákok már most rendkívül melegben tanulnak, felelnek és írják a 2024/25-ös tanév utolsó dolgozatait, pedig a nyári szünet kezdetéig még két hét van hátra; a szünet előtti utolsó tanítási nap ugyanis 2025. június 21. (szombat) lesz.
Ez a második olyan év, amikor a diákok június harmadik hetéig járnak iskolába. A korábbi években ugyanis a tanév rendszerint június 12-13. között ért véget, ezt azonban a kormány - részben a "rezsipánik" apropóján - átalakította. Hosszabb lett a téli és a tavaszi szünet, így azonban később kezdődik a nyári szünet.
Hogy ennek van-e értelme, az már más kérdés, hiszen az utolsó napokban a forróság miatt az iskolák többségében már tavaly sem tudtak tanulni a diákok. Az intézmények többségében ugyanis nincs klíma, de a PSZ szerint ventilátor és árnyékolás sem. Tanulás helyett tehát már tavaly is inkább osztálykirándulásokra mentek, filmet néztek, vagy a helyi strandon töltötték a szünet előtti utolsó napokat.
| Forróság a tanteremben |
| Tikkasztó meleg van a tanteremben mert nincs klíma, ventilátor vagy megfelelő árnyék? Tanulás helyett ti is strandra mentek vagy filmeztek? Írjátok meg nekünk az [email protected]-ra, hogyan telnek a tanév utolsó napjai. |
Ennek ellenére ehhez a 2025/26-os tanév rendjének tervezete szerint a továbbiakban is ragaszkodnak. A június 7-ig bírálható tervezet szerint 2026-ban a nyári szünet előtti utolsó tanítási nap június 19. (péntek) lesz.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
