Strandolással, kirándulással, filmnézéssel telnek a tanév utolsó napjai az iskolákban

Péntekig még kénytelenek bejárni a diákok és a pedagógusok, tanulással azonban kevés helyen foglalkoznak.

  • Székács Linda

Alig néhány nap van hátra a 2023/24-es tanévből, ami a megszokottnál jóval tovább tart, hiszen csak június 21-én, vagyis pénteken ér végét.

A tavalyi évben számos szülői, pedagógus és civil szervezet tiltakozott a tanév meghosszabbítása ellen többek között azzal érvelve, hogy Magyarország klímája nem megfelelő arra, hogy a gyerekek még június közepén is a tantermekben legyenek. Az iskolák többsége ugyanis nem klimatizált, a diákok kénytelenek (lennének) a forró tantermekben ülni.

Éppen emiatt az utolsó hetet számos iskolában igyekeznek máshogy megoldani.

Az Eduline által megkérdezett szülőktől, diákoktól és pedagógusoktól például több olyan visszajelzés érkezett, hogy az utolsó napokat tulajdonképpen tanítás nélküli munkanapnak veszik. Tudunk olyan vidéki iskoláról, ahol az utolsó héten kivétel nélkül minden nap a helyi strandra viszik az általános iskolás gyerekeket, máshol múzeumba mennek, erdei iskolába, vagy egyszerűen a játszótérre.

Ahol nem hagyják el az iskola területét, ott a napot az udvaron töltik, társasjátékoznak, ha pedig a tanteremben nincs annyira meleg, filmeket néznek. Jobb esetben idegen nyelven, angolul vagy németül, rosszabb esetben magyarul, csak hogy teljen az idő.

Hogy van-e így értelme a meghosszabbított tanévnek, az már más kérdés. Mindenesetre a 2024/25-ös tanév rendjének tervezetéből úgy tűnik; a kormány a következő tanévben is hosszabb évközi szünetekkel és később kezdődő, rövidebb nyári szünettel tervez.

 

Hozzászólások

A 10,7 százalékos béremelés „nem ér semmit, a nullával egyenlő” a közgyűjteményi dolgozók szakszervezete szerint

Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.