Egy spontán ötletből indult, végül rendőrségi előállítás, fogda és büntetőeljárás lett belőle: egy fiatal óbudai pedagógus ellen rongálás gyanújával indult eljárás, miután februárban több, korábban már megrongált kormányzati plakátra írt fel üzeneteket. A tanár szerint nem kárt akart okozni, hanem tiltakozni – elsősorban a gyerekeket érő hatások miatt.
Megírtuk, hogy a rendőrség büntetőeljárást indított egy pedagógus ellen, aki a gyanú szerint megrongált politikai plakátokat azzal, hogy közéleti üzeneteket írt rájuk. A fiatal tanár olyan üzeneteket írt a plakátokra folyóírással, mint:
„Boldog és szabad szeretnék lenni, szeretet, elfogadás, egyenlő jogok – uncsi, szomorú :(”; „Én csak élni szeretnék légyszi… ne gyűlölj, szeress”; „Love is stronger than hate”; „kormányváltást!!!!”; „tényleg szar az élet!!! miattatok :(”; „kormányváltás vége fidesz nem bírjuk :(”
Virág a Helsinki Figyelőnek adott interjúban azt mondja, évek óta próbálta kizárni az életéből a belpolitikai híreket, mert megviselte a közbeszéd hangneme, de mára ez lehetetlenné vált. Az iskolában ugyanis egyre többször tapasztalja, hogy a gyerekek is átveszik a politikai üzeneteket.
„Az egyik kislány például azt kérdezte tőlem: szerinted a suliban vannak fideszesek?”
Szerinte a gyerekek nem értik, miről beszélnek, de a környezetük hat rájuk, és ez már önmagában is problémás. A legmegrázóbb élménye egy ebéd közbeni beszélgetés volt: „Egy tanítványom azt kérdezte, hogy egy atombomba mekkora területet tud elpusztítani, és vajon a mi országunkat is el tudja?”
Úgy látja, a háborús és félelemkeltő üzenetek szorongást keltenek a gyerekekben, miközben nekik biztonságban, játékosan kellene felnőniük.
Az akció nem volt előre megtervezett. Egy baráti beszélgetés után döntött úgy, hogy reagál a plakátkampányokra. Egy már megrongált plakátsorhoz ment, és ott kezdett el írni – nem dühös, hanem „gyermeki” hangon.
A feliratok között szerepelt a „szeretet” és az „egyenlő jogok” is. Folyóírással írta őket, mintha a gyerekek szólalnának meg.
Először nagyon idegesek voltak, a falhoz állítottak, és úgy beszéltek velem, mintha megöltem volna valakit. Beszállítottak a kocsiba, majd újabb két vagy három rendőrautó érkezett a helyszínre. Percenként nyitották rám az ajtót, és kérdeztek valamit, lehülyéztek, megfélemlítettek és kioktattak, hitetlenkedtek, hogy tényleg pedagógus vagyok. Támadó és megalázó volt a fellépésük, amitől nagyon egyedül és nagyon picinek éreztem magam. Napokig ezzel álmodtam utána.
– emlékezett vissza.
Elmondása szerint elvették minden személyes tárgyát, levetkőztették és átvizsgálták, nem kapott érdemi tájékoztatást és tényleg úgy érezte magát, mint egy bűnöző.
Azt is állítja, hogy amikor kérdezni próbált, fenyegetésekkel válaszoltak:
Egymás közt úgy beszéltek rólam, mintha nem lennék jelen. Ekkor még tartottam magam, viszont amikor a fogdába vittek, ott megtörtem. Amikor már úgy éreztem, nem bírom tovább a bizonytalanságot, és próbáltam megtudni, meddig kell maradnom, azzal fenyegettek, hogy 72 órára elvisznek a Gyorskocsi utcába, és soha többé nem taníthatok gyerekeket. Igazán csak akkor estem kétségbe.
Végül egy éjszakát töltött fogdában, majd másnap házkutatásra vitték, és csak ezután engedték haza.
A pedagógus a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt tett. Szerintük nem történt valódi kár, és az akció a véleménynyilvánítás körébe tartozik.
Virág azt mondta, vállalja a felelősséget, de úgy érzi, nem maradhatott csendben és ki szeretné mondani, hogy szeretetben, szabadságban és egyenlőségben szeretne élni.
Pont került az elmúlt napokban egyre nagyobb tiltakozást és felháborodást kiváltó ügy végére Veszprémben. Ma délután leszedték az „Én, a kétarcú” feliratú óriásplakátot a veszprémi Jendrassik-Venesz Technikum faláról.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
