Falhoz állították és megfenyegették a fiatal pedagógust, aki békés üzeneteket írt már megrongált politikai plakátokra

Egy spontán ötletből indult, végül rendőrségi előállítás, fogda és büntetőeljárás lett belőle: egy fiatal óbudai pedagógus ellen rongálás gyanújával indult eljárás, miután februárban több, korábban már megrongált kormányzati plakátra írt fel üzeneteket. A tanár szerint nem kárt akart okozni, hanem tiltakozni – elsősorban a gyerekeket érő hatások miatt.

Megírtuk, hogy a rendőrség büntetőeljárást indított egy pedagógus ellen, aki a gyanú szerint megrongált politikai plakátokat azzal, hogy közéleti üzeneteket írt rájuk. A fiatal tanár olyan üzeneteket írt a plakátokra folyóírással, mint:

„Boldog és szabad szeretnék lenni, szeretet, elfogadás, egyenlő jogok – uncsi, szomorú :(”; „Én csak élni szeretnék légyszi… ne gyűlölj, szeress”; „Love is stronger than hate”; „kormányváltást!!!!”; „tényleg szar az élet!!! miattatok :(”; „kormányváltás vége fidesz nem bírjuk :(”

Virág a Helsinki Figyelőnek adott interjúban azt mondja, évek óta próbálta kizárni az életéből a belpolitikai híreket, mert megviselte a közbeszéd hangneme, de mára ez lehetetlenné vált. Az iskolában ugyanis egyre többször tapasztalja, hogy a gyerekek is átveszik a politikai üzeneteket.

„Az egyik kislány például azt kérdezte tőlem: szerinted a suliban vannak fideszesek?”

Szerinte a gyerekek nem értik, miről beszélnek, de a környezetük hat rájuk, és ez már önmagában is problémás. A legmegrázóbb élménye egy ebéd közbeni beszélgetés volt: „Egy tanítványom azt kérdezte, hogy egy atombomba mekkora területet tud elpusztítani, és vajon a mi országunkat is el tudja?”

Úgy látja, a háborús és félelemkeltő üzenetek szorongást keltenek a gyerekekben, miközben nekik biztonságban, játékosan kellene felnőniük.

ARC Facebook

Úgy beszéltek vele, mintha megölt volna valakit

Az akció nem volt előre megtervezett. Egy baráti beszélgetés után döntött úgy, hogy reagál a plakátkampányokra. Egy már megrongált plakátsorhoz ment, és ott kezdett el írni – nem dühös, hanem „gyermeki” hangon.

A feliratok között szerepelt a „szeretet” és az „egyenlő jogok” is. Folyóírással írta őket, mintha a gyerekek szólalnának meg.

Először nagyon idegesek voltak, a falhoz állítottak, és úgy beszéltek velem, mintha megöltem volna valakit. Beszállítottak a kocsiba, majd újabb két vagy három rendőrautó érkezett a helyszínre. Percenként nyitották rám az ajtót, és kérdeztek valamit, lehülyéztek, megfélemlítettek és kioktattak, hitetlenkedtek, hogy tényleg pedagógus vagyok. Támadó és megalázó volt a fellépésük, amitől nagyon egyedül és nagyon picinek éreztem magam. Napokig ezzel álmodtam utána.

– emlékezett vissza.

Elmondása szerint elvették minden személyes tárgyát, levetkőztették és átvizsgálták, nem kapott érdemi tájékoztatást és tényleg úgy érezte magát, mint egy bűnöző.

Azt is állítja, hogy amikor kérdezni próbált, fenyegetésekkel válaszoltak:

Egymás közt úgy beszéltek rólam, mintha nem lennék jelen. Ekkor még tartottam magam, viszont amikor a fogdába vittek, ott megtörtem. Amikor már úgy éreztem, nem bírom tovább a bizonytalanságot, és próbáltam megtudni, meddig kell maradnom, azzal fenyegettek, hogy 72 órára elvisznek a Gyorskocsi utcába, és soha többé nem taníthatok gyerekeket. Igazán csak akkor estem kétségbe.

Végül egy éjszakát töltött fogdában, majd másnap házkutatásra vitték, és csak ezután engedték haza.

A pedagógus a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt tett. Szerintük nem történt valódi kár, és az akció a véleménynyilvánítás körébe tartozik.

Virág azt mondta, vállalja a felelősséget, de úgy érzi, nem maradhatott csendben és ki szeretné mondani, hogy szeretetben, szabadságban és egyenlőségben szeretne élni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.