Egy spontán ötletből indult, végül rendőrségi előállítás, fogda és büntetőeljárás lett belőle: egy fiatal óbudai pedagógus ellen rongálás gyanújával indult eljárás, miután februárban több, korábban már megrongált kormányzati plakátra írt fel üzeneteket. A tanár szerint nem kárt akart okozni, hanem tiltakozni – elsősorban a gyerekeket érő hatások miatt.
Megírtuk, hogy a rendőrség büntetőeljárást indított egy pedagógus ellen, aki a gyanú szerint megrongált politikai plakátokat azzal, hogy közéleti üzeneteket írt rájuk. A fiatal tanár olyan üzeneteket írt a plakátokra folyóírással, mint:
„Boldog és szabad szeretnék lenni, szeretet, elfogadás, egyenlő jogok – uncsi, szomorú :(”; „Én csak élni szeretnék légyszi… ne gyűlölj, szeress”; „Love is stronger than hate”; „kormányváltást!!!!”; „tényleg szar az élet!!! miattatok :(”; „kormányváltás vége fidesz nem bírjuk :(”
Virág a Helsinki Figyelőnek adott interjúban azt mondja, évek óta próbálta kizárni az életéből a belpolitikai híreket, mert megviselte a közbeszéd hangneme, de mára ez lehetetlenné vált. Az iskolában ugyanis egyre többször tapasztalja, hogy a gyerekek is átveszik a politikai üzeneteket.
„Az egyik kislány például azt kérdezte tőlem: szerinted a suliban vannak fideszesek?”
Szerinte a gyerekek nem értik, miről beszélnek, de a környezetük hat rájuk, és ez már önmagában is problémás. A legmegrázóbb élménye egy ebéd közbeni beszélgetés volt: „Egy tanítványom azt kérdezte, hogy egy atombomba mekkora területet tud elpusztítani, és vajon a mi országunkat is el tudja?”
Úgy látja, a háborús és félelemkeltő üzenetek szorongást keltenek a gyerekekben, miközben nekik biztonságban, játékosan kellene felnőniük.
Az akció nem volt előre megtervezett. Egy baráti beszélgetés után döntött úgy, hogy reagál a plakátkampányokra. Egy már megrongált plakátsorhoz ment, és ott kezdett el írni – nem dühös, hanem „gyermeki” hangon.
A feliratok között szerepelt a „szeretet” és az „egyenlő jogok” is. Folyóírással írta őket, mintha a gyerekek szólalnának meg.
Először nagyon idegesek voltak, a falhoz állítottak, és úgy beszéltek velem, mintha megöltem volna valakit. Beszállítottak a kocsiba, majd újabb két vagy három rendőrautó érkezett a helyszínre. Percenként nyitották rám az ajtót, és kérdeztek valamit, lehülyéztek, megfélemlítettek és kioktattak, hitetlenkedtek, hogy tényleg pedagógus vagyok. Támadó és megalázó volt a fellépésük, amitől nagyon egyedül és nagyon picinek éreztem magam. Napokig ezzel álmodtam utána.
– emlékezett vissza.
Elmondása szerint elvették minden személyes tárgyát, levetkőztették és átvizsgálták, nem kapott érdemi tájékoztatást és tényleg úgy érezte magát, mint egy bűnöző.
Azt is állítja, hogy amikor kérdezni próbált, fenyegetésekkel válaszoltak:
Egymás közt úgy beszéltek rólam, mintha nem lennék jelen. Ekkor még tartottam magam, viszont amikor a fogdába vittek, ott megtörtem. Amikor már úgy éreztem, nem bírom tovább a bizonytalanságot, és próbáltam megtudni, meddig kell maradnom, azzal fenyegettek, hogy 72 órára elvisznek a Gyorskocsi utcába, és soha többé nem taníthatok gyerekeket. Igazán csak akkor estem kétségbe.
Végül egy éjszakát töltött fogdában, majd másnap házkutatásra vitték, és csak ezután engedték haza.
A pedagógus a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt tett. Szerintük nem történt valódi kár, és az akció a véleménynyilvánítás körébe tartozik.
Virág azt mondta, vállalja a felelősséget, de úgy érzi, nem maradhatott csendben és ki szeretné mondani, hogy szeretetben, szabadságban és egyenlőségben szeretne élni.
Pont került az elmúlt napokban egyre nagyobb tiltakozást és felháborodást kiváltó ügy végére Veszprémben. Ma délután leszedték az „Én, a kétarcú” feliratú óriásplakátot a veszprémi Jendrassik-Venesz Technikum faláról.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
