Figyelik az érdemjegyeket és a hiányzásokat - folytatódik az Esélyteremtő Program a szakképzésben

Hivatalosan is elindult az Esélyteremtő Program újabb üteme a szakképzésben – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). A kezdeményezés célja a lemorzsolódás csökkentése, a tanulmányi eredmények javítása és a tanulók kompetenciáinak fejlesztése.

Érdemjegyek és hiányzások alapján jelez a rendszer

Az Esélyteremtő Program (ETP) keretében a szakképzésben dolgozó oktatók 2–5 tanulóval foglalkozhatnak egyénileg, akik fokozott segítségre szorulnak. A diákok teljesítményét a KRÉTA Early School Leaving (ESL) előrejelző rendszer figyeli, amely az érdemjegyek és a hiányzások alapján időben jelez, ha valaki lemorzsolódás veszélyébe kerülhet.

A bukásra álló diákok száma a negyedére csökkent

A program eddigi tapasztalatai szerint a tanulók tanulmányi átlaga a tavaszi időszakban 2,69-ről 2,95-re nőtt, és a bukásra álló diákok száma 2998-ról 732-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a mentorált diákok háromnegyede javított az eredményein. Az igazolatlan hiányzások száma szintén visszaesett.

A részt vevő intézmények nemcsak a tanulmányi átlag javulásáról, hanem a tanulási motiváció, a szociális készségek és a konfliktuskezelési technikák fejlődéséről is beszámoltak. Az oktatók és a szülők szerint a mentorált diákok önismerete, önértékelése és tanuláshoz való viszonya is pozitív irányban változott.

Mennyit kapnak a pályázó oktatók?

A program negyedik ütemében az oktatók ismét pályázhatnak a részvételre. A sikeres pályázók egyszeri, bruttó 300 ezer forintos támogatásban részesülnek. Az előző időszakban 340 intézmény mintegy 3500 oktatója és közel 11 ezer tanuló vett részt a kezdeményezésben.

Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár szerint

az Esélyteremtő Program hatékonyságát és eredményességét mutatja, hogy az évismétlés veszélyével fenyegetett tanulók száma jelentősen csökkent, a diákok tanulmányi átlaga javult, valamint az igazolatlan mulasztások száma is alacsonyabb."

 

Hozzászólások

„A havi 8 ezer forintos ösztöndíj aligha bír ösztönző erővel a hallgatóknak” – a HÖOK kutatása szerint minden második egyetemista dolgozni kényszerül

A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.

Pilz Olivér: „Olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek”

A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Bejelentette Lannert Judit a szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárt

Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.