A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára hétfő reggel az M1 aktuális csatornán úgy fogalmazott, hogy az idei évben lezárult az az átalakítási folyamat, amelyet a kormány 2020-ban kezdett meg, ugyanis végeztek az első ötéves technikusi képzésben résztvevő diákok, akik "nagyon szépen teljesítettek, hiszen a szakmai vizsgák sikeresek voltak".

Pontosan emiatt a pályakezdési juttatást augusztusig mintegy 38 ezer fiatal kaphatta meg 10 milliárd forint értékben. Azt viszont érdemes kiemelni, hogy az átalakítás nem volt teljesen zökkenőmentes.

Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy például a 2023/2024-es tanévben a technikumba járó diákoknak úgy kellett 12. évfolyamon érettségizniük magyarból, matekból és történelemből, hogy az írásbelik és a szóbelik között a szakmai tárgyaikból és az idegen nyelvből megtartották nekik az órákat, így egy gimnáziumi tanulóhoz képest kevesebb idejük maradt arra, hogy rendesen felkészüljenek a szóbelire.

Fontos az is, hogy a technikumi diákok tizenkettedikben tett érettségije előrehozott vizsgának minősül, így a teljesített tárgyaikról csak tanúsítványt kapnak, hiszen idegen nyelvből és kötelezően választandó tárgyként, a szakmai tárgyból csak az utolsó, vagyis 13. év végén tesznek majd vizsgát.

Gond akkor van, ha valaki menet közben meggondolja magát és nem szeretne szakmai tárgyból vizsgázni, és ott maradni az utolsó évre, akkor az érettségi bizonyítványát sem kapja meg. (Ezzel részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.)

Az államtitkár azt is kiemelte, hogy a kormány évente 45-50 milliárd forintot biztosít a szakképzésben ösztöndíjakra, hogy ezzel is motiválják a diákokat. A szakképzésben résztvevők havi 60 ezer forintig kaphatnak ösztöndíjat, duális képzésben pedig már munkabért kapnak, amely akár 168 ezer forint is lehet havonta; erre épül rá a sikeres szakmaszerzést követő pályakezdési juttatás, amely 150-300 ezer forint.

Akik kilépnek a munkaerőpiacra, munkáshitellel tudják megkezdeni a karrierjüket.

- tette hozzá Varga-Bajusz Veronika.

A munkáshitelt egyébként március végéig mintegy 17 ezren igényelték, amit leginkább lakhatásra és vállalkozásra is fordítanak a pályakezdők.

A Bankmonitor adatai szerint az érdeklődő fiatalok 40 százaléka nem tudja felvenni a hitelt, mert nincsen munkájuk vagy annyira keveset keresnek, hogy még a legjobb feltételeket kínáló banknál sem hitelképesek.