Élőlánccal küzdöttek osztályfőnökük áthelyezése ellen a diákok egy Pest vármegyei iskolában

A Pilisborosjenői Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola egyik osztályának tanítónőjét – a levelet fogalmazó szülők – állítása szerint alaptalanul megvádolták, hogy az egyik gyereket folyamatosan megalázza, bántja.

  • Rodler Lili

A levelet író szülőcsoport szerint az egyik gyerek, hamis módon, azt a látszatot keltette a szüleinek, hogy az osztályfőnökük őt folyamatosan bántja és megalázza, derül ki az Indexhez befutott információk alapján. A szóban forgó gyerek apja ügyvéd, így a történtek hallatára eljárást indított a tanárnő ellen, amit a többi szülővel csak az eljárás lezárása után osztott meg.

Az állítólag megalázott gyerek osztálytársai értetlenül állnak a történetek előtt, mert ők nem tapasztalták, hogy bármilyen konfliktus lett volna a pedagógus és a gyerek között. A lapnak küldött levélben így fogalmazták meg:

„Kedden (november 26) derült ki, hogy az osztályfőnökünket, a mindenki által szeretett és tisztelt Dóri nénit az igazgatónő eltávolítani tervezi, elvéve tőle az osztályt. Ez egy felvételiző évfolyam, a jegyeik innentől mindegyikük továbbtanulását befolyásolják, nem beszélve a pszichés hatásáról annak, hogy a kedvenc tanárt 1-2 gyerek hazugságait követően, nyitott eljárás, a szülők vagy a gyerekek meghallgatása nélkül ellehetetlenítenek.”

Mivel a szülők csak a napokban értesültek az igazgatónő határozatáról, ezért nem volt sok idejük cselekedni, de igyekeztek mindent megtenni a gyerekek érdekében, hogy az osztályfőnökük megmaradhasson. Az igazgatónővel is beszéltek, de eredménytelennek bizonyult. „Azt mondta nekünk, miért most szólunk, miért nem jeleztük korábban, akár már szeptemberben a gondokat. Nem hatotta meg az az érv sem, miszerint nem tudtunk ellenvetést kifejezni egy általunk nem ismert eljárás kapcsán” – fogalmazták meg a történtekkel kapcsolatban.

A gyerekek többsége semmiképpen sem szeretne az osztályfőnöküktől megválni így a szüleikkel egyetemben mindent megtettek, hogy ne történjen meg a leváltás. Petíciót írtak és a gyerekek élőláncot álltak az iskola előtt. Az igazgatónőnél többek között erre is hivatkoztak, hogy a petíciót aláírók és az élőláncban részt vett gyerekek lélekszáma, egyértelmű többséget jelent, így nem jó ötlet az osztályfőnök áthelyezése.

A hírpotálnak küldött levél alapján azonban ez sem bizonyult elégnek. De a kedélyek csillapításának érdekében múlt csütörtökön összehívtak egy rendkívüli szülői értekezletet. A szülők értesülései szerint ezen az alkalmon akarták bejelenteni, hogy mi várható a továbbiakban, azonban ez végül elmaradt.

„A szülői értekezleten igen felfokozott hangulat volt, és nem született meg a bejelentés végül, mert az igazgató, látva az elsöprő támogatást a szülők és tanári kar részéről, visszakozott, nem jelentette be a múlt pénteken a tantestülettel egyébként már közölt döntést, hanem szerdáig időt kért és akkorra kiírt egy újabb rendkívüli szülői értekezletet” – írta meg az Indexnek az egyik szülő. Ezek alapján várhatóan ma születhet egy megoldás a helyzetre.

„Bízunk abban most, hogy a sokéves közös munka fontosabb, mint egy-két szülő vádja. Nem bánnánk persze, ha felnőttként kezelnének bennünket és nem fű alatt lenne egy ilyen ügy elkenve, de talán lesz megoldás” – tette még hozzá.

A Pilisborosjenői Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatónője is reagált az Index megkeresésére. Elmondta, hogy a történteket kirobbantó panasz idén februárban érkezett, amikor a gyerek szülei azzal fordultak hozzá, hogy az osztályfőnök nem megengedhető módon szólt a gyerekhez a tanórán.

„A panaszt kivizsgáltuk, meghallgattuk az érintett feleket. Ez alapján nem volt szükség fegyelmi eljárás elindítására, de célszerűnek láttuk, hogy az osztályfőnök másik osztályt kapjon. Ezt a megoldást elfogadták az érintett szülők és a pedagógus is” – közölte az intézményvezető.

Ő úgy látja, hogy az osztályban tanuló gyerekek szülei a megoldást büntetésként értelmezték, és kiálltak az osztályfőnökük mellett. Elmondása szerint az iskolában dolgozó pedagógusok és a vezetőség folyamatosan egyeztet az érintettekkel, hogy a fent említett ügy minél hamarabb, a legkevesebb feszültséggel, a gyerekek érdekeit szem előtt tartva megoldódjon.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.