A folyamatos tiltakozások, petíciók és tüntetések ellenére július 4-én 136 igen, 58 nem és 0 tartózkodás mellett a kétharmados többséget igénylő részekkel együtt megszavazta a parlament a státusztörvény bevezetését, holott az érkező politikusokat aznap reggel is a pedagógusok és diákok akciója fogadta a Kossuth téren.

"Most 100 kg jeget fogunk elhelyezni a jövő feliraton, hogy lássátok, hogy olvad el a mi jövőnk - mondta a Pedagógus Egység képviselője a Kóssuth téren, majd Lengyel Tamás elszavalta Radnóti Miklós Száll a tavasz című versét, miközben szétszórták a jeget a Parlament előtt.

Novák Katalin államfő szerint - mivel az Európai Bizottság javaslatára - a törvény több pontján is változtattak, az elfogadott életpálya törvény "már más, mint ami a tiltakozásokat kiváltotta" ezért július 6-án alá is írta azt, így a státusztörvény július 15-én életbe is lépett, maga a jogállás-váltás azonban csak 2024. január 1-jén történik meg.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az Origónak adott interjújában azt mondta, szeptember 15-ig értesítik a pedagógusokat arról, milyen lesz 2024. január 1-től az új szerződésük, akik aztán a hónap végéig dönthetnek arról, elfogadják-e azt, vagy sem, sokan azonban nem várták meg az új szerződésüket. A hónap végéig több mint kétezer pedagógus jelezte a felmondását, köztük Balatoni József "Jocó bácsi" is.

Az elfogadott státusztörvény egyik bekezdésében szerepelt egyébként az a módosítás is, amely szerint a továbbiakban nem kötelező a Pedagógus II. fokozat megszerzése.

A törvény elfogadása után azonban - feltehetőleg a nyári szünet miatt - a látványos tiltakozások és tüntetések elmaradtak, az Egységes Diákfront azonban azt ígérte, a továbbiakban is folytatják majd a harcot a tanáraikért, kiváltképp a korábban meghirdetett 7IGEN-es népszavazás megszervezésével.

Erasmus-ügy: nyári szünet

Bár a hírek szerint a kormánynak és az Európai Bizottságnak nyár közepéig kellett volna dülőre jutni az Erasmus-ügyben és megújítani a szerződéseket, a Kulturális és Innovációs Minisztérium ezt már a hónap elején cáfolta, helyette egy november végi időpontot jelöltek meg az ügy megoldására. Navracsics Tibor miniszter szerint azért, mert Brüsszelben is "nyári szünet van", és ősszel nem tárgyalnak a befagyasztott forrásokról, ami 4500 egyetemista Erasmus+ csereprogramját akadályozhatja.

A Tempus Közalapítványnak azonban július 13-án, csütörtökön kellett döntést hoznia a 2024-es támogatásokról. Ezen úgy határoztak, hogy egyelőre csak feltételesen támogatják a modellváltó egyetemek külföldi csereprogramjait, ami azt jelenti, hogy a pályázókkal akkor történhet meg a támogatási szerződés aláírása, ha erre az Európai Bizottság 2023. november 23-ig engedélyt ad.