Stagnáltak vagy romlottak a 2022-es kompetenciamérések eredményei, délutántól hajnalig vitatkoztak a parlamentben a státusztörvény tervezetéről. Ezek voltak 2023 júniusának legfontosabb történései.
Bár az eredeti tervek szerint a státusztörvény június elején lépett volna életbe, annak tervezetét június hatodikán nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek. Ezzel kapcsolatban Pintér Sándor minisztériuma átfogó egyeztetésekről számolt be, a szakszervezetek szerint viszont ez nem történt meg. Tiltakozásképp a Tanítanék és a noÁr petíciót indított a tervezet ellen, amit 80481-en töltöttek ki, és amit aztán a minisztériumnak is beküldtek, a szakszervezetek pedig jelezték, hogy tovább folytatnák a sztrájktárgyalásokat, ugyanis a követeléseiket a törvénytervezet benyújtása ellenére nem vonják vissza.
A hónap során egyébként többször is demonstráltak a törvény ellen. Május vége és június elseje között a diákok több napon keresztül sátraztak a Sándor-palota előtt, pedagógusnapon az ADOM Diákmozgalom szervezett tüntetést, melynek során az Oktogontól a Belügyminisztérium épületéhez vonultak, június 16-án pedig - aznap, amikor elsőként került a parlament elé a státusztörvény - az Egységes Diákfront és a Tanítanék szervezett kiállást a Kossuth téren, aminek részeként felszólították a pártokat a törvénytervezet elutasítására.
A parlamenti vita június 16-án pénteken, nem sokkal délután fél 4 után kezdődött, melynek részeként Maruzsa Zoltán államtitkár ismertette a törvénytervezet főbb pontjait, többek között azt, hogy
Az országgyűlési képviselők több mint nyolc órán keresztül, éjszakába nyúlóan ütköztették az érveiket a törvénnyel kapcsolatban, megegyezés nem született, pusztán annyi előrelépés történt, hogy a pedagógusok heti óraszámát 22-26 óra helyett 24 órában maximalizálták.
Néhány nappal a parlamenti egyeztetést követően Maruzsa Zoltán ismét összeült a szakszervezetek képviselőivel, az egyeztetés azonban eredménytelenül zárult. Ugyanakkor az Európai Bizottság kifogásait, vagyis a
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
